Gyaloglás, kocogás, futás – Így építs fel egy szuper kalóriaégető edzésmódszert!

Mindazoknak, akik életükben még sosem edzettek rendszeresen, esetleg már régen abbahagyták, szívből ajánlom a gyaloglást.

A gyaloglás nem más, mint séta, csak valamivel nagyobb sebességgel. A kocogástól és a futástól abban különbözik, hogy mozgás közben az egyik lábunk mindig a talajhoz ér, tehát nincs repülő fázisa a mozgássornak. Ettől lesz igazán ízületkímélő. Gyalogolni mindenki tud, bárhol megteheti, és nem függ az életkortól sem. Szinte semmilyen kockázattal nem jár, előnye viszont annál több van!

A megfelelő tempójú gyaloglás a szívizmokat erőteljesebb munkára készteti. Ha rendszeresen végezzük, csökkenti az erekre gyakorolt nyomást, vagyis a vérnyomást. Ugyanakkor korunk másik nagy problémája, az elhízás ellen is nagy segítség: napi 30 perc gyaloglással több száz kalóriát égetünk el. Emellett az anyagcserénk felgyorsítása révén hozzájárul a fogyáshoz. De aki kizárólag gyaloglás segítségével szeretne fogyni, annak nem árt tudni, hogy ehhez a napi félórás séta nem biztos, hogy elegendő lesz, mivel a mozgás alacsonyabb hatásfoka miatt 30 perc alatt a szervezet az elraktározott zsírkészletéhez még csak hozzá sem nyúl. A fogyás érdekében a napi adagot bizony 1-1,5 órára kell emelni.

Ahogy az élet minden területén, itt is fontos a mértékletesség! A gyalogló programokat kezdjük kényelmes tempóval, ezt később persze ajánlott fokozni. A mennyiség a kondíció fejlődésével szintén növelhető. A gyaloglás helyes technikájának betartása sem elhanyagolható tényező. Az előrelépés nyújtott lábbal történik, először a sarok éri a talajt, majd a testsúlyt gördüléssel helyezzük át, a külső talpélen keresztül. Nem szabad megfeledkezni a karmunkáról sem: gyaloglás közben a karoknak behajlítva és mozgásban kell lenniük. Emellett természetesen a bemelegítést, a mozgást megelőző és levezető gyakorlatokat se hagyjuk ki!

A rendszeres testmozgás élvezetesebb és talán könnyebb is, ha barátokkal, társsal, családtagokkal együtt végezzük. Ha van rá lehetőség, gyalogoljunk oszlopban: a legutolsó személy előzze le a sort, majd az utána érkező zárkózzon fel a menet elejére, így mindenki intervalledzésen vesz részt. Természetesen a jelenlevők fizikai állapotának ebben az esetben hasonlónak kell lennie.

Amikor már eljutottunk arra a szintre, hogy a gyaloglás nem elégíti ki a mozgásigényünket, esetleg nem biztosít elegendő terhelést a szervezetnek, akkor próbálkozzunk meg a kocogással. Ez egy folyamatos, legalább 20 percig tartó, egyenletes mozgás, amely szintén jótékony hatással van a szervezetre, és segíti egészségünk megőrzését. Az egyenletes, magasabb intenzitású mozgás különleges, testet-lelket harmonizáló folyamatokat indít meg. A tudatállapot módosulásával az érzelmi tudat aktivitása fokozódik, ez beindítja az endorfin, azaz a boldogsághormon termelését, segíti az immunreakciókat, sőt, a stresszhormonszintet csökkentő sejtek működésére is ösztönzőleg hat.

A kocogóprogram megkezdése előtt el kell jutnunk odáig, hogy 20-30 percen keresztül folyamatosan tudjunk gyalogolni. A fokozatosság ennél a mozgásformánál is meghatározó, hiszen egy magasabb intenzitási szintre történő átállás éppúgy nehézséget okoz, mint a kezdőknek az első lépések.
Azt javaslom, hogy először kocogjunk 10, 20, majd 30 lépést, köztük gyalogoljunk 10-10 lépést, és ezt ismételjük 20-30 percen keresztül. Majd a kocogás időtartamát 1-2 percre emelhetjük. Ezt a mennyiséget addig növeljük, amíg folyamatosan teljesítünk 3 km-t. Ha már úgy érezzük, ez sem elég, akkor jöhet a jól bevált, nagy tömegeket megmozgató, világszerte kedvelt futás.

A futás az egyik legjobb kalóriaégető sport. A rendszeres futás hatására – hasonlóan a gyalogláshoz és a kocogáshoz, csak még jelentősebb mértékben – nemcsak az aerob állóképesség nő, hanem számos anyagcsere-, légzőszervi, hormonális, ideg- és kiválasztó rendszeri változás is bekövetkezik. Emellett az agy endorfint szabadít fel, amely a boldogság érzését idézi elő; ráadásul ez a pozitív állapot a mozgás befejezését követően még hosszú ideig – akár órákig – megmarad.

A futás azért örvend egyre nagyobb népszerűségnek világszerte, mert bárhol – tengerparton, focipályán, utcán, erdőben – űzhető, nincs életkorhoz kötve, és nagyon sokféle edzettségi szinten élvezetes lehet. Azonban ennél a mozgásformánál is ügyelnünk kell a fokozatos terhelésre, és itt sem szabad megfeledkeznünk a bemelegítésről, illetve a levezető, nyújtó gyakorlatokról.

Ügyeljünk a futópálya minőségére: csak rázkódást elnyelő felszínen – például földúton, füves vagy speciális futópályán – fussunk. Bátran válasszunk változatos terepet: dombra fel, völgybe le.
Bár futás közben a zenehallgatás növelheti a teljesítményt, forgalmas környéken ezt nem ajánlom!
Érdemes partnerrel vagy csoportosan futni, kocogni, gyalogolni, mert a társak segíthetnek átlendülni az esetleges holtpontokon.

Normál esetben, nyugalmi állapotban, az orrunkon keresztül vesszük a levegőt. Futás közben az intenzitás növelésével áttérünk az orron be, szájon ki, majd pedig az intenzitás további fokozásával a szájon be, szájon ki történő légzésre.

Ha már eljutottunk arra a szintre, hogy 20-30 percet folyamatosan le tudunk futni, akkor a teljesítmény növelése érdekében gyorsítsunk a tempón. Ez a 10-12%-os sebességnövelés eleinte csupán rövidebb távon történjen, és folyamatos, lassabb futással vezessük le. A két fázist többször is megismételhetjük az edzés folyamán. Egy másik típusú edzésforma is hatásos lehet, amelynél már nemcsak az állóképesség, hanem az erőszint is lényeges. E módszernek a neve biztosan sokak számára ismerős. Ez az intervall, ahol pontosan meghatározott távolságú és intenzitású erős futások, valamint adott hosszúságú rövid pihenők váltják egymást.

A kilométerek, a percek és a sebesség bűvöletében a pihenésről, a szervezet regenerálódásáról se feledkezzünk meg. Fontos tudni, hogy a tervszerű pihenés nem elvesz, hanem hozzáad a teljesítményünkhöz! Az edzések során nem szabad figyelmen kívül hagyni a szervezet visszajelzéseit. Továbbá azt is fogadjuk el, hogy vannak rosszabb, illetve jobb napok. Ez nem csupán az időjárási körülményekre, hanem a mentális és lelki tényezőkre is vonatkozik. Éppen ezért egy rosszul sikerült edzés semmi esetre se szegje a kedvünket!