Válás, I. rész - Gyermekelhelyezés, avagy a szülői felügyeleti jog szabályozása

Korábban gyermekelhelyezésről beszéltünk, de a jelenlegi törvényi szabályozás szerint szülői felügyeleti jog szabályozása a helyes megnevezés. A szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése a válóperek legérzékenyebb része.

Ha válásra kerül a sor, értelemszerűen mindkét szülő ragaszkodik ahhoz, hogy a gyermekét korlátozás nélkül nevelhesse, gondozhassa tovább, kapcsolatot tarthasson vele. Ha a szülők között egyetértés van a házasság felbontása tekintetében, a szülői felügyelet, kapcsolattartás kérdésében is egyezségre törekednek. Ha indulatok vannak – és általában ez jellemző ma a válásokra – ott nehezebb ez a kérdés.

A szülőket mind a jogok, mind a kötelezettségek egyenlően illetik meg. Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a házasság felbontása esetén, a gyermek vonatkozásában az anya előjogokkal rendelkezik az apával szemben. Nem, nincs ilyen előjog. A bíróságnak mindig azt kell vizsgálnia, hogy mi a gyermek mindenek felett álló, elsődleges érdeke, melyik szülő tud megfelelőbb légkört kialakítani a gyermek egészséges fejlődéséhez. A gyakorlatban több esetben marad a gyermek az anyával, de ez nem az anya előjogai miatt van így, hanem az addig kialakult családi viszonyok miatt. A legtöbb családban az anya neveli a gyermeket, az apa dolgozik, a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokat többnyire az anya látja el, így pl. az anya és a gyermek között szorosabb érzelmi viszony áll fenn, és kialakul egyfajta mindennapi rutin az életvitelükre vonatkozóan.

A jelenlegi törvényi szabályozás elsősorban a szülőkre bízza, hogy ebben a kérdésben hogyan állapodnak meg. E szerint a külön élő szülők dönthetnek úgy, hogy:

• a szülői felügyeletet közösen gyakorolják,
• a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják,
• a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja, jellemzően az, akivel a gyermek(ek) azonos lakóhelyen laknak.

Azt tudni kell, hogy a közös szülői felügyeletnek csak a szülők közös kérelme esetén van helye. A bíróság nem hozhat olyan döntést, hogy közös a felügyelet, ha a felek között nincs teljes egyetértés, hisz az egy olyan nagyfokú együttműködést kíván, ami vitás, indulatokkal teli helyzetben kivitelezhetetlen.

A megállapodásban figyelemmel kell lenniük arra, hogy olyan szabályokat alakítsanak ki, amelyek a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését biztosítja.
A válási mediáció alatt mediátorként semleges vagyok, a két fél között középen állok, egyik fél érdekeit sem képviselem, viszont ha gyermek is érintett, azt mindig elmondom, hogy az ő érdekeit mindig szem előtt kell tartanom. Hiába hoznak meg egy olyan megállapodást, amit a bíróság nem fog jóváhagyni.

Abban az esetben, ha a külön élő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a szülői felügyelet rendezéséről a bíróság dönt. Ebben az esetben a bíróság kétféle döntést hozhat:

• a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását az egyik szülőnek adja,
• megosztja a szülők között, azaz meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja.

No de mi is a szülői felügyeleti jog tartalma?

A Ptk. 4:146 §.(2) bekezdése alapján a szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

A szülői felügyeleti jog tehát számos jogot és kötelezettséget tartalmaz. A válófélben lévő szülők a vita hevében sokszor egyfajta aduként kezelik a felügyeleti jog kérdését, és célként tűzik ki annak megszerzését/megtartását. Sokszor elhangzanak azok a kijelentések, hogy „elveszem tőled a gyereket", „nem engedem látni a gyereket".

Közös szülői felügyelet esetén a szülők közösen döntenek. Ha a bíróság a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását az egyik szülőnek adja, a másik szülő szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja, de továbbra is megilleti az együttdöntés joga a gyermek sorsát érintő, lényeges kérdésekben. (A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, iskolájának, életpályájának megválasztása, továbbá a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, illetve állampolgárságának megváltoztatása.)