Sokkoló történetek, rettegő gyerekek: a cybermegfélemlítés nem ismer határokat

2015.05.20. 19:49

„Sajnálom, hogy meg akartad ölni magad. Legközelebb fejezd is be!" „Nincsenek barátaid, menj és öld meg magad, hahaha." – Nem, ezek a mondatok nem egy akció-, esetleg horrorfilm egyik sötét jelenetében hangzottak el. Ezeket a megdöbbentő, egyben félelmetes sorokat egy gyerek írta, fenyegetésképp egy másik fiatalnak.

Forrás: Thinkstock

Az iskolai kiközösítések, csúfolódások és fenyegetések egyáltalán nem számítanak új keletű dolognak, biztosan neked is volt olyan osztálytársad – esetleg te magad voltál az – akit, valamilyen, sokszor mondva csinált ürüggyel piszkáltak a társai. A csúfolódásnak, cikizésnek különböző fokozatai lehetnek: megnyilvánulhat ártatlan gyerekcsínyként is, amelynek nincsenek hosszú távú következményei, ilyen lehet egy egyszeri verekedés vagy vitatkozás is. Ha azonban ismétlődő, intenzív, bántalmazó vagy akár sérülést okozó viselkedésről van szó, amivel egy fiatal egy másik, kipécézett gyerekkel szembeni „erőegyensúlyt" igyekszik felborítani vagy megszüntetni, és a megszerzett erőpozíciót megvédeni, akkor bizony már komolyabb problémáról kell beszélni. Ez a viselkedésforma az úgy nevezett bullying, azaz megfélemlítés.

Nagy-Britannia legfiatalabb iskolai megfélemlítés miatti öngyilkosa egy mindössze 8 éves kislány volt, aki saját ugrókötelével akasztotta fel magát a szobájában még 1999-ben. De olyan tragikus esetek is történtek, amikor az ostor magán a terrorizáló gyereken, esetleg a tétlen szemlélőkön csattant: egy alsó tagozatos japán kisdiák például leszúrta az őt folyamatosan terrorizáló társát, egy amerikai tinédzser fiú pedig fegyvert vitt magával az iskolába, végül két osztálytársával végzett, és többeket meg is sebesített.

A határok elmosódnak

A megfélemlítés már önmagában is nagyon káros, a kipécézett gyermekek sokszor hosszú távú lelki vagy akár testi sérüléseket is elszenvedhetnek. Mára azonban, „köszönhetően" a digitális technológiák és különféle közösségi oldalak megjelenésének és elterjedésének, a megfélemlítés egy új és talán a korábbinál is ijesztőbb szintre lépett.

A cyberbullying azaz a kibermegfélemlítés az internet egyik legnagyobb előnyét, a folyamatos elérhetőséget fordítja a kipécézett áldozatok ellen: a csúfolódásoknak, fenyegetőzéseknek a tanórai kicsöngetés nem vet véget, a megfélemlítő gyerekek a hét bármelyik napján, a nap 24 órájában bármikor utolérhetik áldozatukat. A jelenségnek a tanárok és szülők egy része sokszor sajnos nem tulajdonít kellő jelentőséget, úgy gondolják, hogy ami az interneten történik, az nem a valóság, azt csak egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni, ki kell kapcsolni a gépet, ki kell menni a friss levegőre, és kész. A kamasz gyermek azonban egyáltalán nem így éli meg a cyberbullyingot, olyannyira nem, hogy a megfélemlítés következményei is valóságosak: szorongást, depressziót, önbántalmazó viselkedést okozhat, és súlyos esetekben még öngyilkossághoz is vezethet.

Forrás: Thinkstock

Amikor az öngyilkosság a kiút

Az utóbbi években több öngyilkosságba menekülő tini története is bejárta a világot. Ezeket a gyerekeket az iskolában és az interneten is terrorizálták társaik, a legfiatalabb áldozat alig 12 éves volt. A cyberbullying témakörében végzett legutóbbi amerikai felmérés ijesztő számokat mutat: a megkérdezett gyerekek közel 43 százalékát félemlítették már meg online, vagyis minden harmadik gyerek biztosan áldozatul esett már hasonlónak. További sokkoló adat, hogy a vizsgálatban részt vevő diákok 70 százaléka volt már szemtanúja megfélemlítésnek, és bár 

a gyerekek 68 százaléka szerint a cyberbullying komoly probléma, a szemtanúk 90 százaléka mégsem tett ellene semmit. 

A 14 éves, angliai Lutterworth-ben élő Hannah Smith azért regisztrált az Ask.fm nevezetű oldalra (hasonló lap itthon a gyakorikerdesek.hu), hogy segítő hozzászólásokat kapjon ekcémája miatt, ami már gyerekkorát is megkeserítette. Segítség helyett viszont gyalázkodó megjegyzéseket kapott: rondának nevezték, és arra szólították fel, hogy haljon meg, mert attól mindenki boldogabb lenne, vagy hogy tegyen egy szívességet, és legyen öngyilkos. A lány nem bírta tovább, és a saját szobájában felakasztotta magát.

Sokkoló történetek idehaza

A cyberbullying idehaza sem ismeretlen fogalom. Egyre gyakrabban hallani olyan esetről, amikor egy fiatal az osztálytársai kegyetlenkedései miatt akarja eldobni magától az életet. Olyannyira jelen van Magyarországon is ez az ijesztő viselkedésforma, hogy a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány 2013 januárjában egy Megfélemlítés elleni programot (MEP) is elindított, sőt elvégzett egy megfélemlítéssel kapcsolatos állapotfelmérést is két budapesti iskola diákjai körében. A felmérésben összesen 704 diák, 75 pedagógus és 1200 szülő vett részt, a kérdőívek kitöltése pedig önkéntes és teljesen anonim volt. A vizsgálat eredményei egyértelműen arról árulkodnak, hogy se a pedagógusok, se a szülők se maguk a diákok sincsenek tisztában a megfélemlítés jelentőségével és veszélyeivel.

Laci, a kecskeméti diák kitűnő tanuló volt, tanáriai igazi zsenipalántának tartották. 2011. január 20-án nyom nélkül tűnt el, aggódó szülei mindenfelé keresték, fényképeivel az egész várost kitapétázták. Szülei folyamatosan reménykedtek a fiú hazatértében, egészen addig, míg három héttel az eltűnése után meg nem találták a gimnazista összeégett holttestét Nagykőrös határában, egy nagyfeszültségű villanyvezeték mellett. A fiú valószínűleg felmászott rá, és halálos áramütést kapott. Szülei csak az eltűnése után értesültek arról, hogy Lacit sérelmek érhették osztálytársai részéről a kecskeméti gimnáziumban. A fiú számítógépén ugyanis olyan leveleket találtak, amelyekből a szülők szerint az derült ki, hogy a gyereket bántották az iskolában.

Te tudod, mit csinál gyermeked az interneten?

Az adatok szerint súlyos szakadék tátong a felnőttek és a diákok között, a legtöbb szülő azzal sincs tisztában, hogy gyermeke milyen közösségi oldalakon van regisztrálva, és hogy pontosan mi is folyik ezeken az oldalakon. Továbbá úgy tűnik, hogy a szülők túlságosan is jóhiszeműek, mivel népszerűbbnek gondolják gyermeküket a valóságosnál, ebből fakadóan pedig valószínűleg azt feltételezik, hogy gyermekeik a rizikós helyzetekben is védettebbek lesznek.

Forrás: Thinkstock

A felmérés adatai a szülők tájékozatlanságáról, a kezelési módszerek sekélyességéről, összehangolatlanságáról, valamint az incidensek jelentőségének ignorálásáról árulkodnak, és egyértelműen alátámasztják egy átfogó és szervezett iskolai és kibermegfélemlítés elleni program szükségét

Te mennyire vagy képben? Tévhitek a megfélemlítéssel kapcsolatban

A megfélemlítés része a gyerek életének
Tény: NE keverjük össze az egyszeri veszekedéssel, vitával vagy összetűzéssel, amelyek minden közösség életében rendszeresen előfordulhatnak, és még a szocializációs fejlődésre is pozitív hatással lehetnek. A megfélemlítés más: intenzív, szinte állandó jellegű, és komoly sérülést okoz.

A megfélemlítés távol áll tőlem, tanítványaimtól, gyermekemtől
Tény: A megfélemlítés BÁRKIVEL előfordulhat! Az iskolai megfélemlítés általában a felnőttek látótávolságán kívül történik. Sok esetben nem is sejtjük, hogy a gyerekeink, tanítványaink megfélemlítés célpontjai, nézői, segítői vagy rosszabb esetben elkövetői.

Védekezésre biztatás
Tény: NE biztassuk a gyerekeket passzív visszahúzódásra vagy visszavágásra, mert a helyzet komolyan eldurvulhat. A megfélemlítés kezelésére egyetlen hatékony eszköz van: a kívülálló felnőttek hozzáértő beavatkozása!

Az „árulkodás”
Tény: A megfélemlítés feltárása NEM „árulkodás”! Minden esetben erősítsük meg a gyermeket, hogy helyesen járt el, amikor feltárta a megfélemlítés tényét.

A megfélemlítés pszichológiai probléma
Tény: A megfélemlítés elsősorban szociológiai probléma, és szervezett társadalmi megoldást igényel. A megfélemlítés igényelhet pszichológiai beavatkozást, mivel súlyos érzelmi és pszichológiai következményei vannak mind a célszemélyre, mind a megfélemlítőre és a szemlélőkre nézve.

Az iskolai környezet majd magától megoldja
Tény: NEM! Fontos, hogy felhívjuk a tanárok, osztályfőnökök és az igazgató figyelmét, ha megfélemlítésre gyanakodunk, vagy annak szemtanúi vagyunk, és ők cselekedjenek.

öngyilkosságiskolazaklatásmegfélemlítésgyerekeköngyilkosinternetes zaklatás