Nem tudni, mikor jönnek, vagy érkeznek-e egyáltalán. Van, akinek a pubertáskor végén már mocorognak, de olyan is, aki 30 évesen is szenved tőlük, vagy éppen akik számára sosem derül ki, van-e egyáltalán bölcsességfoguk. Eltávolításukról a fogorvosok is különböző véleményen vannak. De akkor mi az igazság? És kell aggódnunk miattuk?

A bölcsességfog egy őrlőfog, amely onnan kapta a nevét, hogy évekkel a többi fog után, csak felnőttkorban nő ki. Késői érkezése miatt azonban igen sok problémát okoz, mert általában nincs már elegendő hely számára a szájüregben, vagyis nyomó, toló, feszülő fájdalmat okoz és akár el is mozdíthatja a többi fogat. Ha pedig mégis sikerül elegendő területet kisajátítania magának, nehezen lehet hozzáférni, a bonyolult tisztítás miatt pedig gyakran begyulladhat és hamar szuvasodásnak is indulhat.

Mit mond a szakértő?
Dr. Uzonyi Diána fogszakorvos, a Madenta Fogászati Központ munkatársa szerint, ha bizonytalan fájdalom áll a fülbe vagy az állba, az jelentheti azt, hogy a bölcsességfogak valamelyikével van a baj. "Ekkor panorámaröntgenre vagy CT-re küldjük a beteget, hogy megbizonyosodjunk róla, van-e egyáltalán ott bölcsességfoga, illetve valóban az okozza-e a problémát.
 
Ha tényleg a fog a ludas, például nyomja az előtte lévőt, oldalra nő, vagy éppen ciszta van a végén, akkor az eltávolítást javasoljuk, amit akár altatásban is kérhet a beteg. Előfordulhat azonban, hogy éppen a fog megtartása a jó döntés, és egyáltalán nem javasoljuk az eltávolítását. Ha például a fog túl magasan van és a beavatkozás idegsérülést idézhet elő, akkor több bajt okozunk, mint hasznot. Vagyis minden eset egyedi, és mindenkinél alaposan kivizsgáljuk, kitapogatjuk a bölcsességfogakat, mielőtt döntést hozunk."
Forrás: Thinkstock
Miért van rájuk egyáltalán szükség?
Úgy tudjuk, a felmenőink még sokkal többet használták a fogaikat, mint a mai ember. Manapság a legtöbb ételünk félkész, vagy egyenesen pépes, így logikusan a felaprításokhoz sincs már szükségünk ugyanannyi fogra. Éppen ezért egy evolúciós változás eredménye, hogy sokaknál már a fogcsíra maga is hiányzik, vagyis egyre többen lesznek, akiknek egyszerűen nem lesz sosem bölcsességfoguk. Vannak kutatók, akik szerint pedig mára annyira összezsugorodott az állkapcsunk, hogy a bölcsességfogaknak nem maradt hely.

Így persze nem csoda, hogy úgy tűnik, egyáltalán nincs is szükség a bölcsességfogakra. Pedig ha akadálymentesen ki tudnak bújni, és képesek vagyunk őket megfelelően tisztán tartani, egészséges, erős és terhelhető fogak válhatnak belőlük. Ha mégis romlani kezdenek, be lehet tömni őket, ha pedig az előtte lévő fogakkal akadna probléma, és el kellene távolítani azokat, a bölcsességfogak akár még a helyükre is léphetnek a szájban. Vagyis érdemes megtartani, vigyázni rájuk és küzdeni is értük.

Íme, az öt felesleges testrészünk:
Nem titok, hogy az emberi testnek van néhány szükségtelen része. Ezekre a szervekre vagy struktúrákra valójában már nincs szükségünk, vagy oly mértékben elcsökevényesedtek, hogy már nem szolgálják eredeti funkciójukat. Charles Darwin ezeket az emberi anatómiai jegyeket az evolúció bizonyítékának tartotta. A biológusok végül az egyik fajnál megtalálható csökevényes testrészek összehasonlítása révén más fajok működő testrészeivel kimutatták, hogy két különben eltérő élőlény közös őstől származik. Íme, az öt legfeltűnőbb elcsökevényesedett emberi testrész! Igen, a bölcsességfog is köztük van.

Mikor kell fogorvoshoz fordulni?

Akkor, ha biztossá vált, hogy nem megfelelően törnek elő a fogak. Nem csak az a probléma, hogy eltolják az előttük állókat, az is gondot okozhat, ha nem érintkeznek. A köztük lévő hézagot ugyanis szintén nehéz tisztítani. Akkor is érdemes szakorvoshoz fordulni, ha érzed, hogy nem a megfelelő irányba nőnek, előre, vagy akár oldalra. Ha folyamatosan fáj, esetleg lázzal is jár, és napokig elhúzódik a növekedés, ajánlott a konzultáció. Ha pedig a nehézkes fogmosás miatt fájdalmas gyulladás keletkezett, esetleg szájzár vagy arcduzzadás, szintén kérj időpontot a fogorvoshoz.

Forrás: Thinkstock

Az orvosok is eltérő véleményen vannak, de legtöbbjük természetesen az egészséges fogak védelmében áll ki. Így van ezzel a Life.hu fogszakorvos szakértője is.

Dr. Budai Zsolt fogszakorvos véleménye
Növekedés közben buldózerként előretolhatják a szomszédos, már elhelyezkedett őrlő fogakat, azok aztán kimozdítják a frontfogakat, előnytelen torlódást okozva az egész fogívben. Emiatt a fogszabályzó szakorvos kollégák szinte mindig kérik mind a négy bölcsességfog eltávolítását a kezelés megkezdése előtt.

Ha a bölcsességfog ki tud nőni, de nem a megfelelő pozíciót foglalja el, nyálkahártya-irritációt, aszimmetrikus fogsorzáródást és állkapocsízületi fájdalmakat provokálhat. A részben előtört bölcsességfog körül vissza-visszatérő ínygyulladások okozhatnak panaszokat, éppen a nehéz tisztíthatóság miatt. Ezek egy részében, egy kisebb beavatkozással "ki lehet szabadítani" a fog koronai részét, így szüntetve meg a fájdalmak okát.

A csontban rekedt bölcsességfogak hosszú távon szinte mindig problémák forrásai. Tályog, ciszta jelenhet meg a környezetükben, ami esetleg évekig nem okoz szubjektív panaszokat, de alattomos "gócként" terheli a szervezetet. Ha valaki ódzkodik az eltávolítástól, de meg akarja előzni a nagyobb bajt, évente kötelezően ellenőriztesse fogait röntgenfelvétellel. Ha a bölcsességfog eltávolítást körültekintő tervezéssel, kellő gyakorlattal végzik, ma már sokkal elviselhetőbb beavatkozás, mint ahogy azt a legendásan rossz híre sugallja.

Megfelelő indok esetén altatásban is kivitelezhető a kezelés. A nehezen elérhető bölcsességfogak megfelelő tisztítására pedig speciális fogkefék illetve szájzuhany adhatják meg a egyszerűbb kivitelezés lehetőségét.