Valóban léteznek toxikus anyai barátságok? – Ashley Tisdale története rávilágít egy tabutémára
2026.02.23.
Január elején kisebb botrány robbant ki a nemzetközi sajtóban: Ashley Tisdale egy igazán őszinte hangvételű esszében írta meg, hogy szakított azzal az anyukákból álló baráti társasággal, amelyhez korábban oly szorosan kötődött. Mérgező barátságok még a legnagyobb barátnők között is kialakulhatnak.
Bár kívülről minden idillinek tűnt – a híres anyukák közös programjai és kiruccanásai, mosolygós, egymást ölelő csoportfotók –, a színfalak mögött ennek épp az ellenkezője zajlott: rivalizálás, feszültségek és egymás háta mögötti kritizálás mérgezte a kapcsolatokat. Mindez úgy, hogy kifelé továbbra is a tökéletes baráti kör képét mutatták. Sokunkat elgondolkodtat: ha még a híres, sikeres, látszólag magabiztos és minden téren támogatott nők között is kialakulhatnak mérgező barátságok, akkor vajon miért idealizáljuk ennyire az anyabarátságokat? Valóban léteznek ezek a harmonikus közösségek – vagy sokszor csak a látszatot látjuk?
Forrás: Getty Images North America
- A női barátságokat folyamatosan rivalizálás és hatalmi játszmák határozzák meg
- Az édesanyák között gyakori az összehasonlítás, ami sokszor megterheli az anyák közötti barátságokat
- A mai digitális és felgyorsult világ kedvez a rejtett konfliktusok kialakulásának
Mérgező barátságok: generációs minta vagy a modern világ következménye?
A mérgező barátságokat nem csak tapasztalhatjuk, hanem sokszor láthatjuk: a milleniál – sőt már az Y generáció – tagjai, vagyis a mai kisgyermekes anyák jelentős része olyan sorozatokon és filmeken nőtt fel, ahol a női barátságokat folyamatos rivalizálás és hatalmi játszmák határozták meg. Legyen szó a Narancsvidékről, a Hazug csajok társaságáról vagy a Született feleségekről: a történetekben folyamatosan megjelentek a rejtett konfliktusok és a felszín alatti női ellentétek.
Például a Pletykafészek ikonikus párosa, Blair és Serena egyszerre voltak legjobb barátok és a legnagyobb ellenfelek – mégis ezt a működést tanultuk meg „normálisnak”. Ezek a minták sokszor tudattalanul is velünk maradhatnak felnőttkorunkra. A modern világ azonban tovább erősíti ezeket a hatásokat. Ma egy olyan társadalmi környezetben élünk, ahol a folyamatos összehasonlítás szinte elkerülhetetlen. A közösségi média bepillantást enged mások életébe: ki hogyan öltözteti a gyermekét, hova jár vele, milyen szakkörökre viszi, milyen étrendet követ – miközben többnyire egy filteres, idealizált valóságot látunk.
Az anyaság pedig különösen érzékeny életszakasz. Egy nő identitása ilyenkor alapjaiban alakul át, miközben rengeteg külső elvárás nehezedik rá: családtagok, szakértők, pedagógusok és online véleményformálók egyaránt próbálják megmondani, mi számít „jó” szülői működésnek.
Nem véletlen, hogy az anyák közötti közösségekben – legyen szó szülői munkaközösségről, online anyacsoportokról vagy egy játszótéri anya-barátságról – gyakran megjelenik a láthatatlan verseny: ki fejleszt többet, ki főz egészségesebben, ki jár több különórára. Ezek a kérdések ritkán hangzanak el nyíltan, mégis ott vibrálnak a beszélgetések mögött. Egy „jó tanácsba” csomagolt kritika vagy egy jelentőségteljes hallgatás is képes elültetni a bizonytalanság magját: vajon jól csinálom?
Ha ezeket tapasztalod, a te anyabarátságod is mérgező lehet
Egy közösség, egy baráti kapcsolat akkor válik toxikussá, amikor már tartósan több szorongást és akár stresszt okoz, mint amennyi támogatást ad. Ha az alábbiakat tapasztalod, lehet, hogy te is mérgező közegben vagy:
- Az saját érzéseid nem tudod őszintén megosztani, mert azonnal az övéit helyezi előtérbe. Például, ha lemondasz egy délelőtti közös játszóteres találkozót, mert úgy érzed rosszul aludtatok este és fárasztó a nap anyaként, akkor ő azzal áll szembe veled, hogy neki ez semmi nem lenne, mert „ő két gyermeket tesz le este és már évek óta nem alszik rendesen”.
- Állandó összehasonlítás. Úgy érzed, mintha folyamatos versenyben lennétek: ha elmeséled, hová mentek a tavaszi szünetben, ő rögtön „rálicitál”.
- Pletyka, klikkesedés, kihasználás. Közösségekben ez gyakori. Ha azt veszed észre, hogy többet beszélnek mások hibájáról, kritizálják a hátuk mögött egy másik anya döntését, akkor jó valószínűséggel rólad is megteszik másnak.
- Teljesítménykényszer alakul ki a kapcsolatban. Attól félsz, hogy csak akkor maradsz érdekes a másik számára, ha mindig izgalmas történeteket tudsz mesélni. Az odafigyelés egyoldalúvá válik, az egyensúly felborul.
- A másik nem tud őszintén örülni a sikereidnek. Legyen szó a gyermeked óvodai felvételéről vagy a saját szakmai előrelépésedről, a gratuláció elmarad, a féltékenység viszont megjelenik.
Nem minden anyai közösség törvényszerűen toxikus – de a mai társadalmi és digitális környezet kedvez a rejtett konfliktusok kialakulásának. A kérdés nem pusztán az, hogy léteznek-e mérgező baráti kapcsolatok, sokkal inkább az, hogy képesek vagyunk-e tudatosan felismerni a figyelmeztető jeleket – és megvédeni saját lelki egyensúlyunkat.
Mérgező barátságok mellett más toxikus kapcsolatokról is olvashatsz az alábbi cikkeikben:
