Cifra tünetek, furcsa érzetek? Lehet, hogy allergiás vagy: Teszteld!

2015.05.12.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az allergia kialakulását szinte lehetetlen megelőzni, ha a hajlam megvan bennünk. A tünetek azonban a kor szerint megoszlanak. Csecsemőként főleg az ételallergia okoz problémát. A légúti allergiák 2-3 éves korban jelennek meg, 6-7 évesen pedig jön a szénanátha és a kötőhártya gyulladás, amelyekért a pollenek tehetők felelőssé. Vagyis nincs menekvés...

A tavasz amellett, hogy öröm a hosszú téli hónapok után, sokak számára nehéz időszak is lehet. A pollenallergia, a csípések, a nehezen eltávolítható kullancsok mind-mind kellő tájékozottságot és odafigyelést igényelnek a kellemetlen pillanatok és az életveszélyes helyzetek elkerülése érdekében - mondta tavaly ilyenkor dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, akinek állítása természetesen az idei esztendőre is éppúgy vonatkozik, mint a 2014-esre.

Vélhetően sok minden nem változik a tavalyi allergiaszezonhoz képest, vagyis a tünetek jönnek, a betegek pedig szenvedni fognak, ahogy eddig is.

Amit tehetünk ellene, hogy kellő időben felvesszük a kesztyűt. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy nem vagyunk betegek, belátjuk, hogy segítségre és kezelésre van szükségünk, tájékozódunk a betegségünk típusáról és megkezdjük a védekezést.

Ha valaki egyszer belekeveredik az allergia körforgásába, hamar megtapasztalhatja, hogy a tünetek egészen széles spektrumon mozognak: megállíthatatlanul tüsszögünk, folyik az orrunk, begyullad a szemünk, fulladunk, köhögünk, levegő után kapkodunk, testünket csalánkiütések borítják, megesik, hogy hányingerrel, hasmenéssel küzdünk.

Így természetesen minden allergiás beteg első és legfontosabb kérdése az, hogyan küzdhetné le a betegséget. Elsődleges célkitűzésként az orvosok a prevenciót javasolják: próbáljuk elkerülni az allergiát kiváltó anyagokat, adott esetben ne használjunk öblítőt, alapozót, tusfürdőt, irtsuk a parlagfüvet, porszívózzunk gyakrabban. Súlyosabb esetben persze nem elég a megelőzés, ekkor a mai orvostudomány állása szerint immunterápiával és gyógyszerek segítségével szállhatunk szembe az allergiával.

De mi a helyzet akkor, ha a testünket tetőtől talpig csalánkiütések borítják, az allergiateszt mégis negatív eredményt mutat? És milyen allergén anyagot hibáztassunk, ha észrevesszük magunkon, hogy csak akkor jelennek meg rajtunk a kiütések, amikor a férjünkkel veszekszünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ korábbi cikkünkben, melyben az allergia lelki okait kutattuk. Vagyis mielőtt orvoshoz rohannál és allergiavizsgálatért állnál sorba, csekkold, jellemző-e rád bármi is az itt felsoroltakból.

A parlagfű-allergia más tészta:

Arról, hogy milyen pszichés okok húzódhatnak a parlagfű-allergia hátterében, korábban egy külön cikket kellett írnunk. Itt ugyanis a múltbéli sebek, a kapcsolati konfliktusok, zűrök, valamint a kilátástalan jövőkép és az állandó elégedetlenség is szóba jöhet.

Honnan tudhatom, hogy beteg vagyok?

Az allergiás hajlam öröklődik és az utódoknál bármilyen életkorban megjelenhetnek a tünetek. Ha a szülők nem allergiások, a gyermeknek 6 százalék esélye van arra, hogy allergiás legyen. Ha csak az egyik szülőt érinti az allergia, 20 százalékra, ha mindkét szülőt, akkor 60-80 százalékra nő az esély, hogy a gyermekük életében is megjelenik az allergia - mondta korábban Dr. Kovács Ilona, az ajkai Magyar Imre Kórház csecsemő- és gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Vagyis ha a felmenőid között volt ilyesfajta megbetegedés, érdemes alávetned magad egy allergiavizsgálatnak.

Az Allergiaközpont.hu információ szerint jelenleg több ezer ismert, tesztelhető allergénnel áll rendelkezésre. Az összes anyag letesztelése persze értelmetlen lenne, mind anyagilag, mind pedig az emberi szervezet terhelése szempontjából. Ennek megfelelően olyan, hogy teljes allergia vizsgálat nem létezik. Vagyis a szakorvosi konzultáció során be kell tudnod számolni a tüneteidről, a szokásaidról, hogy együtt megtalálhassátok, melyik tesztelás eljárás hoz majd eredményt.

In vivo allergiatesztek: így nevezzik azokat az allergiavizsgálatokat, amikor az allergén hatást az emberben nézik. Létezik az úgynevezett Prick teszt, másnéven alkaros bőrteszt. Ezzel tesztelhetők a hisztamint felszabadító, döntően a légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó allergének. Van az epicután teszt, vagyis a hátra ragasztós bőrteszt. Ezzel mérhetők a limfocták aktiválásán keresztül ható allergének, mint például a fémek, a fogászati anyagok, az ételadalékok, melyek közül a négy leggyakoribb allergiaokozót itt gyűjtöttük össze, valamint a kozmetikai anyagok. Asztmánál a légúti provokációs tesztet használják, ezen felül pedig létezik még táplálék-, valamint gyógyszer provokációs teszt is.

In vitro allergiatesztek: Így nevezzik azokat az allergiavizsgálatokat, amikor az emberi szervezetből kinyert szöveten laboratóriumi körölmények között végzik a vizsgálatokat. Történhet a vérből IgE meghatározással: ezt döntően légúti, étkezési allergénekhez használják, de a rovarcsípés-allergia is tesztelhető vele. Van a limfocita transzformációs teszt, ahol azt nézik meg, hogy a limfociták hogyan reagálnak, ha a kérdéses allergénnel találkoznak. Többek között gyógyszerekhez, fémekhez lehet használni. És van a vérből IgG meghatározással történő tesz is, mely bizonyos immunmodulált intoleranciák, vagyis elősorban ételek okozta allergiák vizsgálata.