A plasztika, és ami mögötte van – Miért akarunk mindenáron másképp kinézni?

A legtöbb ember egészséges hiúságának „köszönheti”, hogy még nem feküdt kés alá, ám mi a helyzet azokkal, akik magukon kívül a külvilágnak is betegesen meg akarnak felelni? „Hogy valaki mennyire elégedett a külsejével és testével, annak sokszor nem objektív oka van. Sokszor látunk olyan esetet, amikor valaki egy extrém testi hibával is elégedett, boldog életet tud élni” – mondja Somogyi Katalin, a Life.hu pszichológus szakértője.

Minden fejben dől el: miért érezzük magunkat csúnyának vagy szépnek?

„Ha valaki túlságosan elégedetlen a saját testével, és evvel sokat is foglalkozik, az komoly lelki szenvedéssel jár. Amikor ez az elégedetlenség egy bizonyos szintet elér, azt testképzavarnak vagy diszmorfiás zavarnak hívjuk” – folytatja.

Lehet valaki kevésbé előnyös kinézetű, mégis vonzónak élheti meg magát, és elégedett lehet a külsejével, ám mindehhez fontos, hogy elfogadjuk önmagunkat. „Az önelfogadás és az önszeretet kérdésével és nehézségével gyakorta találkozom terapeutaként, nemcsak a testképzavaroknál, hanem minden más probléma esetében. Az önmegvetésnek számos oka lehet, ezeknek a gyökere a gyerekkorból hozott tapasztalat, amely aztán egy hitrendszerré alakul, ennek átformálásán dolgozunk a terápia során.”

Mit gondoljunk át egy beavatkozás előtt?

„Aki plasztikai műtéten gondolkozik, annak mindig mérlegelnie kell, hogy melyik út a helyes. Nem lehet, hogy egyszerűen mindenki szépnek talál engem, csak én magamat nem? Nem lehet, hogy a saját testemet nem tudom elfogadni, és hogy lelki munkával ez az önelutasítás oldható lenne? Lehetséges megoldás lehet, ha nemcsak műtéti beavatkozás, de terápia is zajlik egy időben. Előfordulhat, hogy bár nagyobbak lettek a mellek, egy idő után a műtét által okozott lelkesedés és eufória visszaáll egy szintre. Mint amikor megszokjuk, hogy egy jobb kocsira cseréltük a régit. De az is igaz, hogy sokszor láthatjuk, hogy egy műtét javít az önértékelésen, önelfogadáson, és ez a lendület jó irányba is viheti a személy életét” – mondta a pszichológus.

Támogatott tartalom