15 évesen 78 kiló volt, majd életmódot váltott Szikszai Eszter – Egészséges és csodaszép lett!

Azzal kezdeném, hogy soha nem voltam egy vékony gyerek, mindig is inkább egy kicsit husi voltam. Ahogy idősebb lettem, ez egyre jobban zavart, ezért 14 évesen úgy döntöttem, hogy lefogyok. Sajnos mivel ezt minél hamarabb akartam elérni, koplaltam vagy csak almán éltem, amit a suliba vittem szendvicseket, mindig kidobtam. Jártam konditerembe is, de persze semmi tudatossággal: semmi edzésterv, csak a kardiógépek. Edzés után sem ettem nagyon semmit. Ekkor fogytam úgy egy hónap alatt tíz kilót. Ezt persze nem bírtam sokáig tartani, így bő két hónap alatt 20 kilót visszahíztam, tehát több voltam, mint amennyiről indultam. A bőröm iszonyatosan csúnya lett: szétrepedt a combomnál és a csípőmnél is a túl gyors fogyástól és hízástól.

Bekerültem a középiskolába, megismerkedtem új emberekkel, és zavart, hogy a kövérségem miatt csak egy csökkentett változata lehetek önmagamnak. Nem mertem azt az énemet adni, aki kommunikatív, szeret hangosan nevetni, a figyelem középpontjában lenni, mert féltem, hogy az emberek csak annyit látnak belőlem: „a kövér csaj”. A legvégső pont akkor jött el, amikor valaki azt mondta nekem, hogy a képeimen jobban néztem ki. Ekkor végleg úgy éreztem, elegem van a megaláztatásokból, az állandó félelemből, hogy ki mikor szól be, vagy mit gondolhat rólam.

Ekkor 78 kg voltam a 163 centimhez. Szép fokozatosan sikerült megszabadulnom majdnem 20 kilótól, és szerencsére szép izomtömeget is pakoltam magamra időközben.

Leginkább az motivált, hogy végre önmagam lehessek. Hogy végre ne kelljen félnem, jól áll-e valami, vagy egyaltalán fel merjek-e venni egy rövidujjú pólót. Időközben megismertem a barátomat, aki szintén hatalmas motiváció volt számomra. Neki is tetszeni akartam, így még könnyebben ment a fogyás, és még könnyebben rá tudtam venni magam az otthoni edzésre. Akkoriban mindig Rubint Réka dvd-ire mozogtam.

Mélypontjaim általában nem nagyon voltak, mert nem vontam meg magamtól értékes tápanyagokat, mint régen. Persze elhagytam a fehér lisztet, a cukrot, a nagyon zsíros ételeket. De talán az segített, ha mégsem volt annyi motivációm, hogy mindent ettem, amihez kedvem volt, csak az egészséges, diétás hozzávalókból készítve. Minden a kreativitáson múlik, és azon, hogy ne görcsösen a fogyás járjon az eszünkben. Életmódot kell váltani, amit hosszú távon tudunk csinálni, éppen ezért élvezni kell, nem pedig szenvedni. Nem kell mindenkinek órákat futópadoznia, elég ha eleinte csak eljárunk például zumbára, és elhagyjuk a fent említett élelmiszereket. A kilók csak úgy olvadni fognak rólunk.

A titok annyi, hogy soha, de soha ne csináljunk villámdiétákat, meg ilyen-olyan fogyókúrákat, amik hatalmas fogyást ígérnek kevés idő alatt. Ilyen nem létezik! Legalábbis hosszú távon nem. Életmódváltás, egészséges, tudatos táplálkozás és sport: ennyi kell. Most 18 évesen 59 kg vagyok, és még nem vagyok tökéletesen elégedett a testemmel, de már sokkal jobban érzem magam a bőrömben. Nem kell mindent megvonni magunktól, ha heti egyszer megkívánunk egy szelet sütit vagy egy forró csokit, akkor tegyük meg! Csak úgy tudjuk ezt az életmódot hosszú távon folytatni, ha semmit sem vonunk meg magunktól, de mindezt tudatosan képesek vagyunk irányítani. Mértékletesség, önfegyelem, rendszeresség!

Hetente 4-5 alkalommal járok konditerembe, ahol súlyzós és kardióedzést is végzek. Nagyon fontos, hogy ne féljünk a súlyoktól, mert nem „nagyobbak”, hanem formásabbak leszünk tőlük. Persze harmóniában kell lenniük a kardióedzésekkel is. Általában minden este megfőzöm a másnapra való ételemet, és azt eszem a suliban. Így van, hogy napi négy-öt dobozzal megyek iskolába. De legalább soha nincs olyan, hogy a büfében „kell” egy melegszendvicset vennem, mert nem készültem fel eléggé, és vagy lefordulok a székről az éhségtől, vagy szemetet eszek. A kifogások a gyengéknek valók! Igyekszem sok fehérjét enni, és sok zöldséget, de persze vannak napok, hogy nagyon kívánom a szénhidrátot, ilyenkor megengedek magamnak valami zabos sütit vagy délutánra is egy finom zabkását, sok gyümölccsel. A reggeli egyébként mindig zabkása. (nevet)

Le sem tudom írni, mennyire megváltozott az életem. Jobban hiszek önmagamban, hogy képes vagyok bármit elérni, amit csak szeretnék az élet bármely területén. Ehhez hozzásegített az is, hogy rengeteg motivációs videót, filmet néztem, és próbálok pozitívan gondolkodni. Az önbizalmamat is helyrebillentette az, hogy nem adtam fel, és ennyi kínkeserves év után most itt vagyok, egészségesen étkezem, saját blogot vezetek arról, hogy miket eszem, és imádok sportolni, feszegetni a fizikai és érzelmi határaimat is.

Még szeretnék pár kilótól megszabadulni és szálkásabb lenni, de azt nem tudnám megmondani, hogy mi a végső célom. Mindig, ha elérek egyet, jön a következő, és így tovább. Legnagyobb vágyam, hogy átadhassam másoknak is, hogy az egészséges életmód nem csak lemondásokkal jár, és az egészség az, ami csak a miénk, csak és kizárólag mi vagyunk érte felelősek, senki más. Soha nem késő belevágni, és soha nem korai elkezdeni! Ne sajnáljuk az időt önmagunk fejlesztésére, mert mint tudjuk: „Ép testben ép lélek.”