Nők ezreinek rémálma: az emlőrák és egyéb daganatos megbetegedések

A nők körében a daganatos megbetegedések között az emlődaganatok a leggyakoribbak – minden ötödik rákos megbetegedés mellrák. Ugyanakkor a szervezett szűrővizsgálatok és a fejlődő diagnosztikus lehetőségek révén egyre több daganattípust fedeznek fel idejében. A fentebb említett tüdő- és emlőrák mellett a nőket leggyakrabban megtámadó daganatos betegségek a méhnyakrák, a méhtestrák, a petefészekrák, a vastag- és a végbélrák.

Jelek, amelyekre érdemes odafigyelniük a nőknek

Változások a mellben: a legtöbb emlőben felfedezhető csomó nem rákos, de az orvosunknak minden esetben ellenőriznie kell ezeket. Puffadás: a folyamatos puffadás a petefészekrák előjele lehet. Ciklusok közötti vérzés: természetesen több oka is lehet, de akár a méhnyálkahártyarák is szóba jöhet. Bőrelváltozások: egy anyajegy, egy szemölcs alakjában, színében, méretében történő változás bőrrákra utalhat. Vér a székletben vagy a vizeletben: a véres vizelet általában a húgyhólyag- illetve a veserák első jele, míg a véres széklet akár vastabélrákra is utalhat. Változások a nyirokcsomókban: néhány daganatos megbetegedés, így a leukémia és a limfóma is okozhatja a nyirokcsomók duzzanatát. Nyelési nehézségek: különösen hányással és fogyással kísérve torokrákra vagy gyomorrákra utalhat. Változások a szájban: a fehér- illetve élénkpiros foltok a szájrák jele is lehet. Köhögés: a köhögés a tüdőrák leggyakoribb jele.

A nők szerepe a megelőzésben

Habár a nők a férfiaknál nagyobb arányban hajlandók törődni az egészségükkel, sokan még mindig inkább vállalják az idővel fokozatosan gyógyíthatatlanná váló betegség kockázatát, mintsem hogy rászánjanak néhány órát az akár ingyenes szűrővizsgálatokra. Pedig az időben felismert daganatos megbetegedések jó eséllyel gyógyíthatók. Érdemes tehát a folyamatos önvizsgálat és a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése. A nők jó példa mutatásával és unszolására talán több férfi esetében is időben felismerhetővé válnának és kezelhetőek, gyógyíthatók lennének az efféle megbetegedések.

Veszélyes az ülőmunka és a mozgásszegény életmód!

Egy svéd kutatás 25 éven át vizsgált 29 ezer nőt, amelyből kiderült: az ülőmunka és a mozgáshiány nagyobb eséllyel okoz mellrákot vagy cisztát. A Live Science számolt be arról a svéd kutatásról, amely a mérete és ideje miatt is komolyan vehető. Folyamatosan szűrték a résztvevőket, akiket három csoportba osztottak: az ülőmunkát végzők és nem sportolók, az ülőmunkát végzők, de mellette rendszeresen sportolók, illetve az aktív mozgást igénylő munkát végzők és rendszeresen sportolók. Két és fél évtized múltával összegezték az egészségügyi eredményeket az orvosok, akik kiemelték: az első csoportba tartozók, azaz az ülőmunkát végző és mozgáshiányos nőket egyaránt két és félszer nagyobb eséllyel diagnosztizálták a 25 év során mellrákkal vagy cisztával, mint azokat, akik aktívabb életet élnek.

"Ma már ismert tény, hogy a daganatok kialakulása genetikai eredetű. A génhibák diagnózisa a daganatszövetből történik magas felszereltségű molekuláris géndiagnosztikai laboratóriumokban. A génhibák kijavítására szolgáló úgynevezett célzott terápiák az elmúlt néhány év gyógyszerkutatásainak eredménye. Az ismert rák-gének ellen egyre több új szer jelenik meg a gyógyszerpiacon, melyek segítségével lehetővé válik az úgynevezett személyre szabott daganatkezelés. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek az új célzott kezelések nem minden esetben tudják a hagyományos kezeléseket - műtét, sugár és kemoterápia - helyettesíteni, és az is tény, hogy ezen új gyógyszereknek is lehetnek komoly mellékhatásai. Az emlőrákoknak kétféle típusa létezik: az öröklődő és a nem öröklődő emlőrák. Az emlőráknál is már többféle génhibát tártak fel, melyek vizsgálata lehetséges. A mellrák eseteiben a HER2 gén felsokszorozódása lehet a rák kialakulásának egyik oka, de léteznek olyan daganatok is, ahol az EGFR vagy az EML4/ALK mutációja fordul elő. A mellrák öröklődő típusaiban a BRCA1 és a BRCA2 gének hibája van jelen, így ha a családban rendszeresen és ismétlődően előfordult a betegség, érdemes molekuláris diagnosztikai vizsgálatot végeztetni a nem beteg hozzátartozóknak is az öröklődő jelleg tisztázása érdekében. A daganatos beteg kezelésében fontos tehát, hogy a terápiás döntést az onkológus, sebész, sugárterápiás szakembereken kívül molekuláris géndiagnosztikában járatos szakemberek együttesen hozzák meg, szem előtt tartva a beteg és betegség összes diagnosztikai eredményét és körülményeit."