Cirkadián ritmus – a 24 órás körforgás

Mivel a testünk minden egyes sejtje saját belső óra szerint működik, vannak olyan funkciók, melyek nappal, és vannak, amelyek éjszaka kapcsolnak be és működnek. Tehát, ha felborul a cirkadián ritmusunk, borulunk vele mi is.

Mit jelent, hogy cirkadián?

A szó latin eredetű, a cirka – körülbelül, nagyjából, hozzávetőlegesen – és a diem – nap – szavakból áll, tehát a jelentse: nagyjából egy nap, azaz 24 óra.

Tehát az emberi szervezet napi ritmust követ, minden sejt tudja, melyik napszak az övé, mikor kell aktívnak lennie. Az egészséges ember sejtjeinek órái egymásra vannak hangolva, a szervezet zavartalanul működik.

Mi történik akkor, ha valami megzavarja a cirkadián ritmust?

Ha oda a harmónia, oda a nem megfelelő koordináció a sejtek között, jönnek a betegségek. Egyes kutatások szerint az éjszakai műszakban dolgozók szervezete folyamatosan egyfajta időeltolódásban van, ami sokféle betegségre teszi őket hajlamosabbá. Ilyen a depresszió, a magas vérnyomás, szívbetegségek, vagy a pajzsmirigy-alulműködés.

Kutatások szerint sok esetben a terméketlenség is a cirkadián ritmus felborulásának következménye lehet, ahogy az elhízás is.

Az immunrendszer működése is a cirkadián ritmushoz alkalmazkodik: az antitesttermelésben résztvevő fehérvérsejtek éjszaka járőröznek, hogy aztán nappal elfogják és megsemmisítsék az ellenséget, azaz a fertőzéseket. Már csak ezért is nagyon fontos, hogy jól és eleget aludjunk éjszaka. A kialvatlanság is gyengíti az immunrendszert, márpedig mostanában igazán lenne mit legyőzni.

A fény hatása a cirkadián ritmusra

Minél élénkebb a fény, annál inkább befolyásolja a cirkadián ritmust. A leghatásosabb a kék és az ultraibolya fény, melyekből a napfény bőven tartalmaz, ezért fontos, hogy minden nap töltsünk valamennyi időt a napon, nyáron, ha lehet, inkább a reggeli órákban. Tehát a nappali fény, különösen a napfény mindenképpen szükséges a szervezet megfelelő működéséhez.

Éjszaka viszont már kerülni kell a nappali világosságot, és ez a mesterséges fényre is vonatkozik. Ugyanis, ha lefekvés előtt erős fénynek tesszük ki magunkat, nehezebben szabadul fel a melatonin. Ha optimalizálni akarod a cirkadián ritmusodat, elsötétített szobában aludj: ha lehet, semmilyen fényforrás ne világítson a hálószobában. Vonatkozik ez a számítógép monitorára és a tévé képernyőjére is. Lefekvés előtt 20-30 perccel már ezeket is érdemes kikapcsolni.

Az alvás kiemelten fontos

Az alváshiány hosszú távon megbetegít, ezt tudjuk. Aki nem alszik napi 6-8 órát, hamarabb hal meg, vagy legalábbis 12 százalékkal nagyobb az esélye, hogy 25 éven belül meghal, mint a kipihent embertársainak. Leglábbis egyes szakemberek ezt állítják.

Egy vizsgálatban fiatal férfiak hormonprofilját nézték meg egy hét rövidített alvásidő után. Mindegyiküké idős, cukorbeteg férfiéra hasonlított leginkább, inzulinrezisztenciát, magas stresszhormonszintet mutattak ki náluk, alacsony tesztoszteron- és növekedési hormon-szint mellett.

Az éjszaka hormonja, a melatonin alvás közben termelődik és igen sok hasznos funkciója van: növeli a növekedési hormon szintjét, egyes vizsgálatok szerint javítja a daganatos betegek túlélési esélyeit, antimikrobiális funkciói is vannak- Klinikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy hatékony az irritábilis bél szindróma, a magas vérnyomás, a makuladegeneráció, a zöldhályog és a cukorbetegség kezelésében is.

Fentieken túl a rendszeres táplálkozás, a megfelelő ételek megfelelő időben való elfogyasztása és a rendszeres, nem túl ntenzív sport is legalább olyan fontos a cirkadián ritmusunk működése szempontjából, mint a fény és a sötétség, az ébrenlét és az alvás egyensúlyának fenntartása.