Súlyos betegségeket okozhat a mellékpajzsmirigy működési zavara

A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy lebeny mögött helyezkednek el. Legtöbbünknek négy van belőle, ám ritkán, de előfordulhat öt vagy több is. A mellékpajzsmirigyek parathormont (PTH) termelnek, melynek fontos szerepe van a szervezet kalcium és foszfát anyagcseréjében.

A pajzsmirigy által termelt mellékpajzsmirigy hormon segít fenntartani a kalcium megfelelő egyensúlyát a véráramban és a szövetekben, ami különösen fontos az ideg- és izomműködés, valamint a csontok egészsége szempontjából.

Hiperparatireózis – a mellékpajzsmirigy túlműködés

A hiperparatireózisnak három típusa van.

A primer vagy elsődleges hiperparatireózisban egy vagy több mellékpajzsmirigy megnagyobbodása a mellékpajzsmirigy hormon túltermelését okozza – tehát ebben az esetben magával a mellékpajzsmiriggyel van a gond –, melynek következtében a vér kalciumszintje megemelkedik, ami számos egészségügyi problémát okozhat. Okozhatja adenóma, hiperplázia, nagyon ritkán rosszindulatú daganat.

Az elsődleges hiperparatireózis leggyakoribb kezelési módja a sebészeti beavatkozás.

A szekunder vagy másodlagos hiperparatireózist a vér alacsony kaciumszintje okozza, mely legtöbbször egy másik betegséget jelez. Mivel a szervezet küzd azért, hogy a kalciumszintet a normál tartományban tartsa, idővel megemelkedik a mellékpajzsmirigyhormon szintje. Ez gyakran előfordul veseelégtelenség esetén – foszfátszint-emelkedés és csökkent aktív D-vitamin termelődés vezet a magasabb parathormon-termeléshez –, emésztőrendszeri betegségek miatti kalciumfelszívódási-zavar esetén és bizonyos bélműtétek vagy betegségek után.

Harmadlagos hiperparatierózis ritkán alakul ki, abban az esetben, ha a másodlagos túltermelés okának megszüntetése után is fennmarad a magas PTH-termelődés.

A hiperparatireózis tünetei

Az elsődleges hiperparatireózist gyakran még azelőtt diagnosztizálják, hogy megjelennének a tünetei. Ennek oka, hogy a rutin laborvizsgálatokon feltűnik a nem túl jelentősen, de megemelkedett kalciumszint, amely különböző szervek vagy szövetek károsodását vagy diszfunkcióját okozhatja.

A jelentkező tünetek lehetnek egyhék és nem specifikusak, ezért úgy tűnhet, nem feltétlenül kapcsolódnak a mellékpajzsmirigy működéséhez, de jelentkezhetnek súlyos formában is.

Ilyen jelek és tünetek a következők:

• gyenge, könnyen törő csontok (oszteoporózis, azaz csontritkulás)
• vesekövek
• túl gyakori vizeletürítés
• hasi fájdalom
• enyhébb fáradtság vagy gyengeség
• depresszió
• feledékenység
• csont- és ízületi fájdalom
• hányinger, hányás vagy étvágytalanság

Kockázati tényezők, azaz kik a legveszélyeztetettebbek?

Fokozott hiperparatireózis-kockázatnak vannak kitéve a

• a menopauzán átesett nők
• az elhúzódó, súlyos kalcium- vagy D-vitamin-hiányban szenvedő betegek
• azok, akik ritka, örökletes rendellenességgel élnek, mint amilyen az általában több mirigyet is érintő endokrin neoplázia
• rákos megbetegedés miatt sugárkezelésen átesett betegek, ha a nyak sugárzásnak volt kitéve
• a bipoláris zavar kezelésére lítiumot szedő betegek

Milyen szövődményeket okozhat a mellékpajzsmirigy túlműködése?

A hiperparatireózis szövődményei főként a csontok alacsony és a vér magas kalciumszintjének hosszú távú hatásaival vannak összefüggésben.

A gyakori szövődmények a következők:

• Csontritkulás, melynek tünete lehet többek között a kis erőbehatás következtében bekövetkező csonttörés, tartós mozgásszervi fájdalom, testmagasság-csökkenés stb.
• Vesekőképződés, melynek oka, hogy a vizeletben túl sok kalcium választódik ki, ami kalcium- és más anyagok, apró kövek formájában történő lerakódását okozhathja a vesében, melynek távozása a húgyutakon keresztül komoly fájdalmat okoz;
• Szív-és érrendszeri betegségek kialakulása, melynél ugyan pontos ok-okozati összefüggést még nem tudtak kimutatni, mégis, a magas kalciumszint megnöveli többek között a magas vérnyomás és bizonyos típusú szívbetegségek megjelenésének kockázatát;

Hipoparatireózis

A mellékpajzsmirigy alulműködés vagy hipoparetioriózis ritkábban fordul elő, mint a túlműködés. Ebben az esetben a vér kalciumszintje alacsonyabb a szükségesnél, ami éppúgy lehet enyhe, mint súlyos hiány.

Többnyire rosszindulatú daganat miatt pajzsmirigy etávolítás után jelentkezik, de kiválthatja autoimmun-betegség és mellékpajzsmirigy fejlődési rendellenesség is.

Kezelése kalcium és D-vitamin bevitellel történik.