Sokkal több mikroműanyag lehet az agyunkban, mint hinnénk
2025.04.08.
Döbbenetes: a mikroműanyagok nagyobb mennyiségben juthatnak be az emberi agyba, mint azt korábban hitték a kutatók. A korábban regisztrált adatoknál is magasabb szinten juthatnak mikroműanyagok az emberi agyba. A kutatók állítják: a vizsgált agymintákban 50 százalékkal megnőtt 2016 és 2024 között a mikroműanyagok szintje.
Sajnos, a mikroműanyagok képesek bejutni az agyba, ennek következményei pedig ismeretlenek az ember egészségére nézve – áll a tanulmányban, amely a Nature Medicine szaklapban jelent meg. Napi szinten lélegzünk be, iszunk meg és eszünk meg apró műanyaghulladék-szilánkokat, azaz mikro- és nanoműanyagokat. Azt, hogy a mikroműanyagok képesek lehetnek átmenni a vér-agy gáton, régóta gyanítják a kutatók. A vér-agy gát szűrőként funkcionál a központi idegrendszer és a test többi része között – megóvja az agyat a mérgező anyagoktól és tápanyagokkal táplálja.
Nagyobb mennyiségben jutnak az agyba a mikroműanyagok, mint gondolták
A friss tanulmány a legújabb, amely állítja, hogy a mikroműanyagok képesek átjutni a vér-agy gáton. A kutatók 52 emberi agy posztmortem mintáját elemezték az amerikai Új-Mexikói Egyetemen - köztük 28-at 2016-ban boncoltak fel, 24-et pedig 2024-ben. Nos, valamennyi agyminta tartalmazott mikroműanyagot – ráadásul, 2024-ben 50 százalékkal magasabb koncentrációban, mint 2016-ban. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az agyban magasabb a mikroműanyagok szintje, mint más szervekben – így a vesében és a májban például.
„Gyűlnek a tudományos bizonyítékok, amelyek a műanyag-szennyeződést minden elképzelhető mátrixban dokumentálják, így sajnos már nem lepődök meg ennek láttán”
- mondta Bethanie Carney Almroth, a Göteborgi Egyetem műanyagok környezeti hatásait tanulmányozó ökotoxikológusa, aki nem vett részt a tanulmányban.
Mikroműanyagok szerte a testünkben?
A kutatók már korábban is azonosítottak mikroműanyagokat az emberi vérben, a tüdőben, sőt, a méhlepényben és az anyatejben is.
"Aggodalomra ad azonban okot az elképzelés, miszerint a részecskék átjuthatnak a vér-agy gáton"
– jegyezte meg Almroth.
Külön aggasztóm lehet, hogy a kutatók máig nem tudják egyértelműen, hogyan és mennyire befolyásolják a mikroműanyagok az egészségügyi eredményeket. Akadnak tanulmányok, amelyek már találtak potenciális összefüggéseket olyan súlyos problémákkal, mint többfajta ráktípus, légúti problémák, gyulladásos bélbetegség és szívinfarktus. A friss tanulmány azonban egy újabb dologra is rámutat. A szakemberek 12 demenciával küzdő ember agyát vizsgálták, melyből kiderült, hogy az agyukban magasabb mikroműanyag-koncentráció volt jelen, mint azokéban, akik egészségesek.
A mikroműanyagok növekvő koncentrációja az agyban minden bizonnyal a műanyagok növekvő termelését és alkalmazását tükrözi – jelezte Tamara Galloway, a brit Exeteri Egyetem ökotoxikológiai professzora, aki a tanulmányban nem vett részt.
https://www.youtube.com/watch?v=rMj4fQZZ80o
Egészségünk és a mikroműanyagok
Az agymintákban talált műanyagszilánkok többsége polietilén volt – jegyezték meg a kutatók. Ezt az anyagot széleskörben használják élelmiszerek és italok csomagolására, de samponpalackok, újrahasznosító edények és egyebek készítéséhez is.
"A kutatók nem találtak viszont összefüggést a betegek halálának ideje és az agyukban lévő mikroműanyagok szintje között. Ez arra utal, hogy az öregedéssel a mikroműanyagok nem halmozódnak fel folyamatosan az agyszövetekben. Ez azért fontos, mert azt sugallja, hogy amennyiben a környezetszennyezést csökkentenénk a mikroműanyagokkal, az emberek ezeknek való kitettsége is kisebb lenne"
– mondta Galloway.
Az agymintákat egyébként a szakemberek az Egyesült Államok különböző részeiből gyűjtötték, s ez is folyásolhatja az eredményeket. Kimeleték: további vizsgálatok kellenek annak megállapítására, hogy az agyban lévő mikroműanyagok valóban okoznak-e egészségügyi problémákat – egy hosszabb ideig tartó és nagyobb embercsoportot bevonó tanulmány keretében.
Független kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy ennek ellenére az eredmények aggasztóak azt illetően, mennyire áthatóak a mikroműanyagok a környezetünkben.
„Az ok-okozati összefüggést mindig nehéz bizonyítani, különösen az emberi vizsgálatok során, amelyek hajlamosak összefüggésekre"
– jegyezte meg Almroth. Hozzátette viszont, hogy azt sem szabad figyelmen kívül hagyni: egyre több a műanyag részecskék egészségügyi hatásaira vonatkozó bizonyíték.
(Via)
