Több ezer diák bevonásával vizsgálták a mértéktelen videojátékozás és a hosszú képernyőidő hatásait, és aggasztó összefüggéseket találtak a kütyünyomkodás és mentális problémák kialakulása között. A 2592 iskoláskorú gyermeket és tinédzsert érintő felmérés szerint a fiatalok 31 százaléka küzdött mértéktelen játékfüggőséggel. A kutatók a binge gamer kifejezést azokra alkalmazták, akik legalább öt órán át folyamatosan játszanak konzolon vagy számítógépen.
A mindennap több órát játszók között mindkét nemnél magasabb arányban fordult elő depresszió, szorongás, stressz, magány, alvászavar, valamint a tanulási képességek romlása és alacsonyabb önbizalom. Emellett többen számoltak be az internetes játékzavarról, amelyet a szakértők orvosi diagnózisként ismernek el. A tanulmány szerzői szerint „a mértéktelen játék és a túl hosszú képernyőidő mentális problémák progressziójának kezdeti szakaszát jelezheti”. Hozzátették, hogy a rendellenesség kialakulásához más kockázati tényezők – például az ADHD vagy az autizmus – is hozzájárulhatnak.
A játékfüggőséget az Egészségügyi Világszervezet is hivatalosan egészségi problémaként tartja nyilván. Egy friss kutatás szerint a tinédzserek, akik naponta több mint két órát töltenek telefonjukon vagy táblagépükön görgetéssel, kétszer nagyobb eséllyel lesznek szorongók, és négyszer nagyobb eséllyel alakul ki náluk depresszió. A hosszú képernyőidő – különösen a passzív görgetés vagy „doomscrolling” – szorongást, agressziót és impulzivitást váltott ki a 12 és 17 év közötti serdülők körében, akik korábban nem rendelkeztek mentális problémákkal. A résztvevők 45 százaléka olyan pszichiátriai tüneteket mutatott, amelyek további orvosi vizsgálatot igényeltek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.