Több ezer diák bevonásával vizsgálták a mértéktelen videojátékozás és a hosszú képernyőidő hatásait, és aggasztó összefüggéseket találtak a kütyünyomkodás és mentális problémák kialakulása között. A 2592 iskoláskorú gyermeket és tinédzsert érintő felmérés szerint a fiatalok 31 százaléka küzdött mértéktelen játékfüggőséggel. A kutatók a binge gamer kifejezést azokra alkalmazták, akik legalább öt órán át folyamatosan játszanak konzolon vagy számítógépen.

Forrás: Shutterstock
A hosszú képernyőidő szorongást okozhat
A mindennap több órát játszók között mindkét nemnél magasabb arányban fordult elő depresszió, szorongás, stressz, magány, alvászavar, valamint a tanulási képességek romlása és alacsonyabb önbizalom. Emellett többen számoltak be az internetes játékzavarról, amelyet a szakértők orvosi diagnózisként ismernek el. A tanulmány szerzői szerint „a mértéktelen játék és a túl hosszú képernyőidő mentális problémák progressziójának kezdeti szakaszát jelezheti”. Hozzátették, hogy a rendellenesség kialakulásához más kockázati tényezők – például az ADHD vagy az autizmus – is hozzájárulhatnak.
A játékfüggőség betegség
A játékfüggőséget az Egészségügyi Világszervezet is hivatalosan egészségi problémaként tartja nyilván. Egy friss kutatás szerint a tinédzserek, akik naponta több mint két órát töltenek telefonjukon vagy táblagépükön görgetéssel, kétszer nagyobb eséllyel lesznek szorongók, és négyszer nagyobb eséllyel alakul ki náluk depresszió. A hosszú képernyőidő – különösen a passzív görgetés vagy „doomscrolling” – szorongást, agressziót és impulzivitást váltott ki a 12 és 17 év közötti serdülők körében, akik korábban nem rendelkeztek mentális problémákkal. A résztvevők 45 százaléka olyan pszichiátriai tüneteket mutatott, amelyek további orvosi vizsgálatot igényeltek.


