2026.01.16.
Japánban nem hisznek a fogyasztó tablettákban, inkább a munkáltatóra bízzák a pocakméret csökkentését. 2008 óta a törvény pontosan meghatározza, hány centi lehet a munkavállalók derékbősége – és ha túl nagy, akkor nem a dolgozót, hanem a céget büntetik meg.
Nyugaton elképzelhetetlen lenne, hogy a főnök mérőszalaggal várja a kollégákat a reggeli meetingen, Japánban viszont ez már majdnem 10 éve a valóság része. A Metabo-törvény 2008 óta a munkahelyek felelősségévé teszi a derékbőségek kordában tartását, és ezzel nemcsak a cégeket, de az egész társadalmat új pályára állította. Az ötlet egyszerű: ha a dolgozók egészségesebbek, akkor kevesebb a betegeskedés miatti távollét, jobban teljesítenek, jobb életminőségben élhetnek és hosszabb a várható élettartamuk. Ha valaki túllépi a határértéket, dietetikust és életmódváltó-tervet kap a munkahelyétől, a cég pedig pénzbírságot, ha nem motiválja eléggé az alkalmazottakat a fogyókúrára. Innen, nyugatról nevetségesnek tűnhet, de Japán egészségügyi mutatói egyértelműen bizonyítják, hogy a módszer működik.
Forrás: picture alliance
Mit ír elő a japán „pocaktörvény”?
A szabályozás szerint a 40–74 év közötti dolgozóknál évente mérik a derékbőséget. A határérték férfiaknál 85 cm, a nőknél 99 cm. A határérték túllépése esetén egy három hónapos diétát és életmód-korrekciót írnak elő. Ha nincs változás, a munkáltató fizeti meg a mulasztás árát.
A derékbőség érzékeny egészségügyi adat. Miért nem lett belőle botrány?
Amíg Európában vagy az USA-ban ez súlyos adatvédelmi botrányt kavarna, Japánban máshogy látják. Ott természetesnek veszik, hogy a közösség felelősséget vállal az egyénért – még a derékbőségéért is. A törvény mögött nem a megszégyenítés szándéka áll, hanem a megelőzés: a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és cukorbetegség ellen próbálnak így küzdeni.
Munkáltatói felelősség=dolgozói jólét
A törvény lényege, hogy nem az egyénre, hanem a munkaadóra teszi a felelősséget: a cégeknek kell gondoskodniuk a dolgozóik egészségéről. Ez persze nem merül ki a centizgetésben – ide tartozhat az egészséges étkezési lehetőségek biztosítása, a céges sportprogramok szervezése vagy éppen a munka és a magánélet egyensúlyának támogatása is. A japán logika pofonegyszerű: egy egészségesebb dolgozó nemcsak tovább él, hanem ritkábban hiányzik a munkából és sokkal hatékonyabban munkára képes, így az egyén és a munkáltató érdeke is az egyén egészségének megőrzése.
Hihetetlen, de működik
Japánban a férfiak elhízási aránya kb. 31,7%, a nőké 21% – jóval alacsonyabb, mint a nyugati országokban. A Metabo-törvény nem szüntette meg a problémát, de hozzájárult ahhoz, hogy Japán továbbra is a világ egyik legegészségesebb és leghosszabb életű társadalmát tudhatja magáénak.
