A barna zsír felfedezése – vagyis annak felismerése, hogy felnőtt emberekben is jelen van és aktívan működik – az anyagcsere-kutatás egyik fordulópontja volt. Megértése új perspektívát nyit az elhízás, a cukorbetegség és az anyagcsere-betegségek kezelésében.

Forrás: 123rf
A barna zsír teljesen más, mint a fehér zsír
- A barna zsír – barna zsírszövet – az energiát hő formájában égeti el, nem tárolja.
- Felnőttekben elsősorban a nyak és a kulcscsont körül, valamint a gerinc mentén található barna zsír.
- Hidegnek való kitettség és testmozgás aktiválja.
- Sok mitokondriumot tartalmaz – ezektől barna a színe.
- A fehér zsírszövet bizonyos feltételek mellett barna zsír-szerűvé alakítható – ezt bézs zsírnak nevezik.
- A barna zsír mennyisége és aktivitása összefügg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával.
Mi a barna zsír, és miben különbözik a fehér zsírtól?
Az emberi szervezetben alapvetően kétféle zsírszövet található. A fehér zsírszövet – amelyre általában gondolunk, amikor testzsírról beszélünk – az energia hosszú távú tárolására szolgál: zsírsavakat raktároz lipidcseppek formájában, és szükség esetén ezt az energiát bocsátja a szervezet rendelkezésére. A fehér zsírsejtek egy nagy, a sejtet szinte teljesen kitöltő lipidcseppet tartalmaznak.
A barna zsírszövet ezzel szemben alapvetően más feladatot lát el: az energiát nem tárolja, hanem közvetlenül hővé alakítja. Ezt a folyamatot termogenezisnek nevezzük. A barna zsírsejtek sok kisebb lipidcseppet és rendkívül nagy számú mitokondriumot tartalmaznak – a mitokondriumokban lévő vas adja jellegzetes barna színüket. Az UCP1 – termogenin – nevű fehérje az, amely lehetővé teszi az energiának hő formájában történő leadását, a normális sejtenergetika megkerülésével.
Az újszülötteknél a barna zsír aránylag sok, és a testhőmérséklet fenntartásában fontos szerepet játszik – a csecsemők ugyanis még nem képesek remegéssel termelni hőt. Sokáig azt gondolták, hogy felnőttkorban a barna zsír eltűnik vagy teljesen fehérré alakul, de a 2000-es évek végén PET-CT-vizsgálatokkal igazolták, hogy aktív barnazsír-depók felnőttekben is jelen vannak – elsősorban a nyak, a kulcscsont, a gerinc és a mellkas területén.
Hogyan aktiválható a barna zsír, és miért fontos ez?
A barnazsír legismertebb aktivátora a hideg: alacsony hőmérsékleten a szervezet a barna zsírszövetet aktiválja, hogy hőt termeljen és fenntartsa a testhőmérsékletet. Kísérletek igazolták, hogy néhány napos mérsékelt hidegnek való kitettség – például 19 fokos környezet – mérhetően növeli a barna zsír aktivitását és mennyiségét. Ez az egyik oka, amiért a hideg zuhanyok és a hidegvíz-expozíció körül az egészségtudomány egyre nagyobb érdeklődéssel kísér bizonyos állításokat – bár a napi hideg zuhany hatása a barna zsírra mérsékeltebb, mint azt egyes lelkes felhasználók állítják.
A testmozgás szintén aktiválja a barna zsírt – részben közvetlen idegi és hormonális hatáson keresztül, részben azáltal, hogy az izmok egy irizin nevű anyagot bocsátanak ki, amely a fehér zsírsejteket a bézs zsírsejtek irányába tereli. A bézs zsírsejtek a fehér és a barna zsír közötti átmeneti formát képviselik: fehér zsírsejtekből jönnek létre, de bizonyos körülmények között a barnára jellemző termogenetikus aktivitást vesznek fel.
Az elhízott és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyeknél jellemzően kevesebb és kevésbé aktív barna zsír mutatható ki – és ez az összefüggés kétirányú: a barna zsír csökkent aktivitása hozzájárulhat az anyagcsere romlásához, az anyagcsere-zavar pedig tovább csökkenti a barna zsírszövet aktivitását. A barna zsír aktiválása ezért az elhízás és a cukorbetegség kezelésének egyik kutatott célpontjává vált.
Mit mond a tudomány: lehet-e a barna zsírt szándékosan növelni?
A barna zsír aktiválásának és növelésének lehetséges módjai intenzíven kutatott terület. A rendszeres mérsékelt hideg expozíció – például hűvösebb szobahőmérséklet, hidegebb zuhany, téli séták – mérsékelt mértékben fokozza a barna zsír aktivitását egészséges felnőtteknél. A hatás valódi, de nem drámai: nem helyettesíti a megfelelő étrendet és a rendszeres testmozgást.
A gyógyszeres barna zsír-aktiválás kutatásának élvonalában béta-3-adrenerg receptor agonisták és más célzott molekulák állnak, amelyek laboratóriumi körülmények között hatékonyan aktiválják a barna zsírszövetet. Embereken végzett klinikai vizsgálatokban ezek az anyagok eddig mérsékelt, de statisztikailag szignifikáns anyagcsere-javulást mutattak – és a kutatás folytatódik.
Egyes élelmiszerek – például a kapszaicin, a kurkumin és az egyes zöld teafajták hatóanyagai – szintén összefüggésbe hozhatók a barna zsír mérsékelt aktiválásával, bár ezek hatása embereknél még korlátozottan bizonyított. A barna zsír kutatása mindenképpen az anyagcsere-tudomány egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő területe – és az eredmények az elkövetkező évtizedben új lehetőségeket nyithatnak az elhízás kezelésében.
Az alábbi egészségtémákban írt cikkeinket is ajánljuk:


