2026.07.24.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huKutatók közel 9 millió ember halálozási adatait elemezték, és több mint 400 különböző foglalkozást vetettek össze. A szempont az volt, milyen gyakran szerepelt az Alzheimer-kór a halál okaként.
Mi köze lehet egy taxisofőrnek az Alzheimer-kór kutatásához? Elsőre talán semmi, egy friss tudományos vizsgálat azonban egészen meglepő összefüggést talált: azoknál, akik nap mint nap a tájékozódási képességükre hagyatkoznak, jóval ritkábbnak tűnik az Alzheimer-kór okozta halálozás. A felfedezés új irányt adhat a demencia kutatásának.
Forrás: 123rf.com
Több mint 400 foglalkozást hasonlítottak össze
A kutatók közel 9 millió ember halálozási adatait elemezték, és több mint 400 különböző foglalkozást vetettek össze abból a szempontból, milyen gyakran szerepelt az Alzheimer-kór a halál okaként. Az eredmény meglepte a szakembereket: a taxisofőrök és a mentőautó-sofőrök körében messze alacsonyabb volt az Alzheimer-kórhoz köthető halálozás, mint a legtöbb más szakmában. Míg az összes foglalkozást tekintve átlagosan közel 4 százalék volt ez az arány, a taxisofőröknél alig haladta meg az 1 százalékot, a mentőautó-sofőröknél pedig még ennél is alacsonyabb volt.
A titok a folyamatos tájékozódásban rejlik?
A kutatók szerint a magyarázatot az jelentheti, hogy ezekben a szakmákban a sofőröknek folyamatosan új útvonalakat kell megtervezniük, gyors döntéseket kell hozniuk, és fejben kell tartaniuk a környezetüket. Ez intenzíven dolgoztatja az agy egyik kulcsfontosságú területét, a hippokampuszt, amely a memória és a térbeli tájékozódás központja – és amely a demencia, azon belül az Alzheimer-kór egyik legkorábban érintett agyi régiója.
A taxisofőrök már korábban is felkeltették a Alzheimer-kórt kutatók érdeklődését
Nem ez az első kutatás, amely a taxisofőrök különleges agyműködésére hívja fel a figyelmet.
A londoni taxisoknak híresen nehéz vizsgát kell teljesíteniük, amelynek során több ezer utcát és útvonalat kell fejből megtanulniuk. Korábbi agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy náluk a hippokampusz bizonyos részei fejlettebbek lehetnek, mint az átlagembereknél. Ez arra utal, hogy az agy egész életünk során képes alkalmazkodni és fejlődni, ha rendszeresen kihívások elé állítjuk.
Ez nem jelenti azt, hogy elég taxisnak állni
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítják, hogy maga a taxisofőri munka megvéd az Alzheimer-kórtól. Az is elképzelhető, hogy eleve azok választják ezt a hivatást, akiknek jobb a térbeli memóriájuk.
Abban azonban egyre több szakember egyetért, hogy az agyat rendszeresen megdolgoztató tevékenységek – például az új helyek felfedezése, a térképhasználat, a navigálás vagy akár egy ismeretlen város bejárása GPS nélkül – hosszú távon hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez.
Már egy apró változtatás is számíthat
A kutatás egyik legérdekesebb üzenete, hogy talán érdemes időnként félretenni a navigációs alkalmazásokat. Ha megpróbálunk saját magunk tájékozódni, új útvonalakat megjegyezni vagy tudatosan figyelni a környezetünkre, azzal nemcsak a memóriánkat tornáztathatjuk meg, hanem hosszú távon az agyunk egészségéért is tehetünk.
A tudósok szerint ugyan még további vizsgálatokra van szükség, de az eredmények új reményt adhatnak a demencia megelőzésével kapcsolatos kutatásoknak.
További a demenciával kapcsolatos cikkeinket is olvasd el:
