Látogatóban a lajosmizsei szamócaföldeken

Bevallom, míg nem találkoztam egy igazi szakmabeli kertésszel, én sem igazán tudtam, miben más a két gyümölcs.

A szamóca ezzel szemben kisméretű, lágy szárú bokrokon terem. Az őséhez, az erdei szamócához hasonlítható, amivel már szerintem sokan találkozhattunk kirándulások alkalmával. Hosszú nemesítés után hozták létre a mai szamócát, amit sok helyen az országunkban is termesztenek, a kedvező körülményeknek hála.

A lajosmizsei szamócaföldek szolgáltatják az ország szamócatermelésének a felét. A rendkívül jó talaj az egyik titka annak, hogy ez a mennyei gyümölcs ilyen mennyiségben és mindemellett kiváló minőségben terem ezen a vidéken. Az itteni gazdák zöme inkább a fóliás termesztést részesíti előnyben, ennek hála a növények nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. A gyakori esőzések, illetve a jégeső miatt régebben sokkal kevesebb termést tudtak betakarítani, így a gyümölcsök védelmének érdekében döntöttek a sátrak mellett.

Természetesen besegítettem a betakarításba és a többi folyamatba is, hogy jobban beleláthassak az egészbe. Számomra nagyon fontos ugyanis, hogy magyar termelőktől szerezzem be az alapanyagok nagy részét, és persze azt is szeretem látni, hogy mi is zajlik a „kulisszák mögött”.

Többkilónyi eperrel érkeztem haza, egy részéből desszert, saláta készül, míg a többiből már biztosan valami különleges lekvárt fogok főzni.