Felforrósodtak az óceánok: pusztító viharokat okozhatnak

Az óceánok létfontosságú szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában: elnyelik a hőt, előállítják a Föld oxigénkészletének a felét és fontos hajtóerői az időjárási jelenségeknek. A felmelegedett víz kevesebb széndioxidot képes felvenni, így több felmelegedést előidéző gáz marad a levegőben, ráadásul ez gyorsíthatja az óceánba ömlő gleccserek olvadását.

Ezeken túl a melegebb tengervíz megzavarja a tengeri állatvilág, így a halak és bálnák életét, melyek hidegebb vizekbe költöznek, felborítva az élelmiszerláncot.

A tudósok szerint az éghajlatváltozás azért melegíti jobban a tengervizet, mert az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok nagy részét, de az is kiderült, hogy az óceánoknak márciusban kellene a legmelegebbnek lennie, nem pedig augusztusban.

A korábbi rekordot 2016-ban mérték, amikor az El Nino meteorológiai jelenség teljes erővel tombolt. Az El Ninót a tengervíz felszínének felmelegedése idézi elő Dél-Amerika nyugati partjánál, és növeli a globális hőmérsékletet. Ez a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival áll összefüggésben. Az El Nino jelenség egyik velejárója, hogy statisztikailag kevesebb viharrendszer szokott létrejönni benne. Idén újabb El Nino kezdődött, de tudósok szerint még mindig gyenge, az óceánok hőmérséklete a következő hónapokban várhatóan erősen meghaladja majd az átlagot.

A megdőlt tengervízi melegrekordot idén egy sor tengeri hőhullám előzte meg Nagy-Britanniában, az Atlanti-óceán északi medencéjében, a Földközi-tengeren és a Mexikói-öbölben. A tengeri hőhullámok olyan helyeken következtek be, ahol nem számítottak rájuk. Júniusban a vízhőmérséklet a brit partoknál 3-5 fokkal haladta meg az átlagot a brit Meteorológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség szerint.
Floridában a tengerfelszín hőmérséklete elérte a 38,44 fokot, szemben a normálisnak tekintett 23-31 Celsius-fokkal - közölte a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). 1982 és 2016 között a kétszeresére nőtt a tengeri hőhullámok gyakorisága, és jóval intenzívebbé váltak 1980-hoz képest az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint - írja az MTI.

A magas hőmérsékletek olyan lökést adhatnak a viharrendszereknek, amelynek következtében átütő erejű fejlődésen mehessenek keresztül, az erejük pedig jelentős mértékben növekedhet, mivel energiájukat táplálja a meleg tengerfelszín. A vizek felmelegedése tehát visszahat a szárazföldre, így hatalmas, pusztító viharokra is számíthatunk - írja a Köpönyeg.