A történelem leghíresebb esküvői – így házasodott össze Napóleon és Mária Lujza

2018.09.20. 11:00

Új sorozatunkban felelevenítjük minden idők legnevezetesebb, legkülönlegesebb, legnagyobb érdeklődést kiváltó esküvőinek történetét – a régmúlttól egészen napjainkig. A mostani részben Európa akkori leghatalmasabb emberének és egy hol szövetséges, hol ellenséges állam hercegnőjének házasságkötését meséljük el.

Miután új cikksorozatunk első részében elkalauzoltuk olvasóinkat a későbbi amerikai elnök John Fitzgerald Kennedy és Jackie Kennedy házasságkötésére, majd a folytatásban átruccantunk Angliába, méghozzá egy olyan királyi nász kedvéért, amit a maga idejében sokan az évszázad esküvőjének tituláltak, most következzék egy olyan uralkodói frigy, ami a 19. század elején alaposan befolyásolta Európa akkori sorsát - és amit háromszor tartottak meg.

1809-ben Bonaparte Napóleon elhatározta, hogy újra megházasodik: az előző felesége, Josephine ugyanis nem tudta megajándékozni örökössel. Felbontotta hát vele a házasságot, és elkezdett körülnézni Európa uralkodócsaládainak szóba jöhető lányai között – természetesen azt is figyelembe véve, hogy a leendő frigy milyen politikai előnyökkel járna. Az egyik kiszemelt például Anna Pavlovna orosz hercegnő volt, a cár legfiatalabb húga, ám az orosz anyakirálynő és vele a cár is végül megvétózta az ötletet. Néhány év múlva pedig már francia csapatok taposták Oroszország földjét, és végül Napóleon bukása is a félresikerült oroszországi hadjárattal indult meg... További jelöltnek számított Mária Auguszta szász hercegnő, de neki pedig a korával (már a 27-et is betöltötte!) volt baj. Végül Mária Lujza, a Habsurg császár I. Ferenc 18 éves lánya lett a befutó, noha a franciák néhány évvel korábban még hadban álltak az ekkoriban Ausztriát, az egész Kárpát-medencét, Horvátországot és Észak-Itáliát is magában foglaló birodalommal.

Napóleon és Mária LujzaForrás: AFP

Mária Lujza nem is volt túl lelkes a házasságkötés gondolatára, fennmaradtak levelei, amikben még korábban arról írt, hogy mindenki Napóleon válásáról beszél, és előre sajnálja azt a hercegnőt, akinek majd a rettegett francia felesége helyébe kell lépnie. Akkor még nem sejtette, hogy rövid időn belül ő lesz az, és egy rövid életű házasságot kell átélnie a nála 22 évvel idősebb Bonaparte oldalán. Mária Lujza már csak azért is tartott a frigytől, mert amikor a családja legutóbb férjhez adott valakit egy francia uralkodóhoz (Marie Antoinette-et, nem is olyan sokkal korábban), annak guillotine lett a vége...

Napóleon és Mária Lujza végül összesen háromszor kötött házasságot. Először 1810 március 11-én Bécsben — ahol Napóleon nem is volt jelen. A nagybátyja, Károly főherceg képviselte az idegen ország földjén zajló szertartáson, amit az osztrák szokások szerint, katolikus templomi ceremónia közepette tartottak meg.

Mária Lujza, a Habsurg császár lánya François Gérard festményénForrás: Wikipedia/François Gérard

Mivel a Habsburgokat a francia fél elmulasztotta értesíteni Napóleon és a helyettese ujjméretéről, így Bécsben 11 különféle méretű karikagyűrűvel készültek az alkalomra, hogy biztosan ne legyen baj.

Az eseményen a vőlegény jelenlétének hiányában is részt vett minden korabeli fontos személyiség a Habsburg Birodalomból, és utcai ünnepségeket is tartottak Bécsben. Igaz, ezek némelyikén a szabadtéri előadások keretében Mária Lujzát úgy ünnepelték, mint az új Iphigeniát, aki feláldozza magát a népe és a béke érdekében...

Két nappal később az ifjú feleség útrakelt Franciaország felé, ahol Compiegne városában várta már őt Napóleon. Itt együtt töltöttek egy éjszakát, majd Párizsba utaztak, ahol további két esküvő következett. Méghozzá egy polgári 1810 április 1-jén és egy egyházi április 2-án. Akkoriban ez teljesen újdonsült megoldásnak számított, és szimbolikus jelentőséggel bírt, hisz épp Napóleon volt az egyik első uralkodó Európa történelmében, aki jelentős intézkedéseket tett az egyház és az állam szétválasztására.

Napóleon és Mária Lujza összesen háromszor kötött házasságotForrás: AFP

A két esküvő közül a polgári volt a kisebb, itt inkább a birodalom előkelőségei jelentek meg, a másnapi pedig igazi népünnepélyként került megrendezésre, a Diadalív alatt tartott beszédektől kezdve a felvonuláson keresztül a Champs-Élysées-n egészen a Louvre-ban zajló ceremóniáig.

Mária Lujza ugyanazt a bíborszínű bársonyköpenyt viselte a menyasszonyi ruhája felett, amit az elődje, Josephine is hordott Napóleon császárrá koronázásakor. A méretekkel pedig itt is volt egy kis gond: Mária Lujza ezüsttel futtatott szatén cipellői kicsik voltak a lábára, és alaposan meggyötörték az egész napos szereplésen. Az egyházi szertartáson nem vett részt a 27 francia bíborosból 13, ugyanis nehezményezték, hogy a pápa nem nyilvánította még ekkor semmisnek Napóleon előző házasságát, ily módon pedig az új érvénytelennek számított a katolikus szabályok szerint.

Napóleon viszont szerette elhallgattatni azokat, akik nem értettek vele egyet, így ezután a lázadó főpapokat lefokozta, majd amikor a „fekete bíborosok" néven ismertté vált papok továbbra is folytatták az ellenállást a hatalma ellen, be is záratta őket (és csak évekkel később, egy pápával kötött megállapodás keretében szabadulhattak ki).

Mária Lujza beváltotta Napóleon hozzáfűzött reményeit és fiúgyermeket szültForrás: AFP

Mária Lujza és Napóeon házassága nem bizonyult hosszú életűnek, összesen négy évet töltöttek együtt - igaz, egy trónörökös összehozása azért belefért ebbe a rövid időbe is. Napóleon oroszországi kudarca után ráadásul széleskörű európai koalíció alakult ellene, és ehhez a Habsburgok is csatlakoztak, így Mária Lujza férje és apja egymás ellen háborúzott. Napóleon a bukása után nem akarta magával vinni a feleségét a száműzetésbe, és Mária Lujza a békeszerződések keretében megkapta magának a pármai hercegséget. Itt még további két házasságot kötött, és több gyermeket is szült, 1847-es haláláig Parmában élt.

NapóleonMária Lujzaházasságtörténelem