50 éves a Szojuz-Apollo program – Az első nemzetközi űrállomás földöntúli története

Fél évszázaddal ezelőtt valami megváltozott a kozmoszban: elkezdődött az első nemzetközi űrprogram, mely pontot tett az űrverseny végére. A Szojuz-19 és Apollo egyesülésével létrejött az első nemzetközi űrállomás, mely messze túlmutatott a tudományon. Vajon mi volt az együttműködés előzménye?

Az első nemzetközi űrmisszió előzményei

A hidegháború jellegzetes eleme volt az űrverseny, ahol az Egyesült Államok és a Szovjetunió versengett a Kozmosz felfedezéséért. Kezdetének a Szputnyik-1 űrszonda 1957-es fellövését tekintik, mely 1975-ben, az első nemzetközi űrmisszióval ért véget.

Az első kezdeményezések már a ’60-as évek elején felmerültek egy közös űrrepülésről, azonban a feszült politikai helyzet miatt ez bő tíz évig álom maradt csupán. Vízválasztónak végül az Apollo-11 űrprogram, valamint a holdraszállás bizonyult, mely lényegében lezárta az űrversenyt. Ekkor került újra terítékre a Szovjet-Amerikai együttműködés, ám ekkor már jobb esélyekkel indult a projekt.

Egyfelől a holdraszállás révén nagy sikert elérő Egyesült Államok érdeklődése más projektek felé irányult, másfelől enyhébb szelek fújtak a hidegháborúban, felismerték az együttműködés előnyeit, így lehetővé vált az együttműködés. Végül 1972-ben köttetett meg a Szojuz-Apollo program egyezménye és megkezdhették az előkészületeket, melyet az akkori elnök Nixon külügyi tanácsadója, Henry Kissinger szorgalmazott.

A Szojuz-19 és Apollo rakéta kilövése: az első nemzetközi űrállomás létrejötte

1975. július 15. három év előkészítés után megtörtént a várva várt kilövés: először a Szojuz-19 állt Föld körüli pályára, hét órával később pedig az Apollo űrhajót is kilőtték. A két űrjárgány egy nyomáskiegyenlítő kabin segítségével kapcsolódott, létrehozva az első nemzetközi űrállomást.

Az összekapcsolódás azonban közel sem volt zökkenőmentes: a két ország eltérő technológiája miatt nyomáskülönbség nehezítette a dokklást, de az eltérő alkatrészek sem tették egyszerűvé a dolgot. Nem csoda, hogy órákig tartott, míg az egyik űrhajóból átlebegtek a másikba.

Az Apollo legénysége:

• Tom Stafford
• Vance Brand
• Deke Slayton

A Szojuz-19 legénysége:

• Alekszej Leonov
• Valerij Kubaszov

Nemzetközi barátságok a nemzetközi űrállomáson

Az első nemzetközi űrprogram nagy része PR esemény volt, interjúkkal, TV-adásokkal, ám a tudomány oltárán is áldoztak az asztronauták. 44 óra közös munka során többek között földrajzi megfigyeléseket végeztek az algák által megfestett óceánról, de még öt apróbb kísérletre is szakítottak időt.

Az első nemzetközi űrállomáson szoros barátságok köttettek, például Leonov később Stafford kisebbik gyerekének a keresztapja lett. Végül július 19-én vált szét a két űrhajó, mellyel az űrverseny végleg lezárult, az együttműködés pedig a politikai enyhülés első jele volt.

Mi a helyzet a napi nemzetközi űrállomással?

Az a Nemzetközi Űrállmás (ISS), melyen többek között Kapu Tibor is tiszteletét tette, jóval későbbi építmény. Építését 1998-ban kezdték meg, mai formáját pedig 2011-ben érte el. Ez az űrállomás eleve hosszú távra, szabvány alapján lett tervezve, ellentétben a Szojuz-Apollo program átmeneti szerkezeténél.

Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomáson töltött ideje épp ma, az első nemzetközi űrprogram 50. évfordulóján ért véget.