Így született az Alice Csodaországban – 10 érdekesség a 160 éve megjelent könyvről


Ami kicsi az nagy, ami nagy, az kicsi. No meg persze beszélő állatok, őrült Kalapos és Szívkirálynő. Ki ne tudná, hogy miről van szó? Elhoztuk a legérdekesebb tényeket a 160 éve íródott Alice Csodaországbanról.

Az Alice Csodaországban története egy pszichedelikus utazásra viszi az olvasót. Persze gyermekként a történet furcsasága igazán szórakoztató, felnőttként viszont sejthetjük, hogy a csodálatos univerzum elemei, ételei és italai valójában a hallucinogén anyagok metaforái. Ugyanis az író, Lewis Carroll – akiről az a pletyka is elterjedt, hogy valójában ő volt Hasfelmetsző Jack – is a drogfüggő művészek csapatát erősítette.
Elhoztunk 10 érdekességet az Alice Csodaországban-könyvről, hogy megünnepeljük a 160. évfordulóját.
Alice karakterét egy létező személy ihlette, mégpedig Carroll főnökének kislánya. Az Alice Liddell nevű kislány viszont nem szőke, hanem barna hajú volt.

Carroll a naplóbejegyzése szerint, 1862 nyarán egy csónakázás közben kezdett bele a fantasztikus történetbe. De nem ám gyermekkönyv-íróként! Carrollt ugyanis Alice Liddell és annak két testvére unszolta, hogy mondja el „Alice végtelen kalandjait” újra és újra. Carroll végül regényt írt belőle, amit 1864-ben karácsonyi ajándékként adott oda az igazi Alice-nek,
ám a történet újbóli elbeszélései miatt a regény bővült, és az őrült Kalapos és Vigyor kandúr jelenetei csak az 1865-ös kiadásban kerültek bele a történetbe.
Carroll Alice Csodaországban-szindrómában szenvedett. Az ijesztő neurológiai rendellenesség a vizuális érzékelést érinti, hiszen a betegek egészen másképp érzékelik a valóságot, saját magukat pedig sokkal kisebbnek vagy nagyobbnak érzékelhetik a körülöttük lévő tárgyakhoz képest.
Mivel Carroll évekig Oxfordban tanított, ezért magát Csodaországot is a gyönyörű angol város ihlette.
Vigyor kandúr, vagyis Cheshire macska fáját egy oxfordi fa ihlette. De nem is akármilyen fa állt modellt, hanem az Alice Liddell otthonát is adó, oxfordi Christ Church College udvarán álló fa.

Carroll eredetileg Alice föld alatti kalandjairól akart írni, majd a címet megváltozattta Alice egy órája Tündeországbanra, aztán Alice a tündérek közöttre, és csak ezek után ért el a Csodaország megnevezéshez.
A kultikussá vált könyv eredeti fordítását Kosztolányi Dezső készítette, aki azt a – most már kissé viccesen hangzó – címet adta a műnek, hogy Évike Tündérországban.
Sőt, a kulturális és nyelvi sajátosságokat úgy próbálta magyar nyelvre átültetni, hogy fogta a nehezebb szövegrészeket, és kidobta, majd helyette új, „magyarosabb” külsőt adott annak a résznek.
Cecil Hepworth és Percy Stowe 1903-ban készítette el a történet első filmes változatát. Jó-jó, azért hozzá kell tenni, hogy ez „csak” egy 12 perces rövidfilm volt, ami akkoriban Nagy-Britannia leghosszabb filmjének számított.
Carroll világhírű meséje 176 nyelvre le lett fordítva, a történet folytatása, az Alice Tükörországban kiadott példányai pedig a megjelenés után 7 héttel elfogytak.
Az Alice Csodaországban és az Alice Tükországban történetét filmben is feldolgozták. A nagy sikerű filmet pedig a történet furcsa világához hűen, Tim Burton rendezte.
Megtudhattuk tehát, hogy a könyvet az író, Lewis Carroll érzékelései, és az őt körülvevő világ ihlette. A legfontosabb tényező maga Oxford városa és persze a főszereplő múzsája, Alice Liddell volt. A világhírű meseregény létrejöttét a véletlenek szerencsés találkozása hozta létre, és hát milyen jó is, hogy így történt! Hiszen Carroll által egy új, fantasztikus világot ismerhettünk meg, ami immár 160 éve nem megy ki a divatból.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.