Tudtad, hogy a babiloniaknak köszönheted, hogy ennyit dolgozol?
2025.11.29.
Nem is sejtenéd, miért gürizel öt napot, és miért pihensz csak két napot a héten. Valójában mindezt a babiloniaknak köszönheted, szóval szidd a mezopotámiai civilizációt!
Jó-jó, valójában a babiloniaknak nincs közük ahhoz, hogy mennyit kell dolgoznod. Nekik csak az év heti felosztását köszönheted.
Forrás: Getty Images
Babiloni ötlet: az év felosztása
Azt gondolnánk, hogy a heti felosztás a zsidó-keresztény kultúrához, és az aszerinti teremtéstörténethez kapcsolódik. De a kutatók szerint, a zsidó kultúra csak átemelte ezt a mezopotámiai szokást. Elméletileg már a sumerek és a babiloniak is hétnapos hetekre osztották fel az évet, amelyek közül csupán egyet jelöltek ki pihenőnapnak. Szóval örülhetsz, hogy neked kettő jár!
A hét neveinek etimológiája
A babiloniak a napokat a bolygók után nevezték el, vagyis a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, a Nap, és a Hold után (hiszen a Hold is ebbe a kategóriába tartozott akkor még).
Ezt később a rómaiak is átvették, előtte viszont jó sokáig a nyolcnapos felosztást használták. Kr. u. 321-től vezette be Konstantin császár a hétnapos hetet a kalendáriumba a kereszténység szellemében, a vasárnapot pedig pihenő- és istentiszteleti napnak jelölte ki.
A bolygók nevei egyébként az angol, illetve az újlatin nyelvekben még mindig fellelhető, például a Monday, a Moonnal, vagyis a Holddal, vagy a Saturday a Szaturnusszal áll kapcsolatban. Viszont vannak olyan napnevek is az angolban, amelyek kicsit átalakultak, és a skandináv mitológia isteneire vezethetőek vissza. Ilyen például a Thursday, amely Thor napját jelöli.
Magyar napnevek
A magyar nyelv a latin minta helyett a szlávot követi. Vagyis a napok nem bolygók után vannak elnevezve, hanem a hétben elfoglalt helyük alapján.
Így a hétfő, valójában tényleg a hét feje, vagyis az első nap. A kedd a második, a szerda a középső, a csütörtök a negyedik és a péntek az ötödik a szláv nyelvek mintája alapján. A szombatot viszont a héber nyelvből, vagyis a sabbathból kölcsönöztük, míg a vasárnap az egyetlen nap, melynek valóban magyar eredete van.
Nem tévedsz ugyanis, ha a józan paraszti eszünk után azt gondoljuk, hogy a vasárnapnak köze van a vásárhoz. Mert a régi időkben valóban az volt a vásár napja.
