7 író, aki egészen pontosan megjósolta a jövőt

Ha szeretnénk tudni a jövőt, néha érdemesebb az írókhoz fordulni segítségért, mint a jósokhoz. Az alábbi 7 ember kártyák és csillagok helyett a józan eszüket és emberismeretüket használva bocsátkozott történelmi jóslatokba és vetítették előre a modern kor problémáit. Előre látták az okostelefonokat, a közösségi médiafüggőséget, a mesterséges intelligenciát és az emberi kapcsolatok digitalizálódását és azt, hogy az emberiség nagy változások előtt áll. A legtöbbük abban az időben élt, amikor a nőknek még nem járt se szavazati jog, és egyetemről is ki voltak tiltva, mégis olyan világot képzeltek el, ahol a technológia a mindennapok részévé válik, és ahol a nők ugyanúgy alakítói, mint amennyire elszenvedői a technológiai fejlődésnek.

1. E. M. Forster – Angol regényíró történelmi jóslatoknak is beillő művei előre vetítették a jövőt és a túl sok információ árnyoldalait

A gép megáll (The Machine Stops) című novellájában egy olyan világot festett le, amiben az emberek teljesen elzárkóznak a külvilágtól, és csak egy gépen keresztül élik az életüket. A kapcsolataik felszínesek, a kommunikáció képernyőn át zajlik, az emberi érintés kiveszőben van. Forster már akkor felismerte a kütyüfüggőség árnyoldalait és azt, hogy mivel jár együtt, ha a valódi kapcsolódást a digitális magány helyettesíti.

2. Mary Bradley Lane – Az írónő, aki nők uralta jövőt jósolt

1880-ban, amikor a legtöbb nő még szavazni sem szavazhatott, Lane Mizora: A Prophecy című regényében egy utópisztikus, csak nőkből álló társadalmat képzelt el. Ebben a világban a nők uralkodnak és békében élnek férfiak nélkül. Az utópisztikus világban a nők nemcsak a politikai és tudományos hatalmat gyakorolják, hanem biológiai úton is átvették a teremtés szerepét: mesterségesen hozzák létre az életet, és laboratóriumban állítják elő az élelmet, többek között a húst is. Lane gyakorlatilag száz évvel előre megjósolta a 21. század két legnagyobb vívmányát: a női egyenjogúságért folytatott harcot és a mesterségesen előállított élelmiszerek forradalmát.

3. Karel Čapek – A robotok és az egyenlő munkamegosztás megálmodója

Karel Čapek R.U.R. (Rossum’s Universal Robots) című regénye 1920-ban nemcsak a „robot” kifejezést adta a világnak, hanem egy olyan morális és társadalmi kérdést is, ami ma is kísért: mit jelent embernek lenni. A regény női robotjai nemcsak díszletek vagy háttérszereplők voltak (mint a női karakterek úgy általában ebben a korban), hanem a kor férfiak által diktált nőideáljának tükrei is: szépek, engedelmesek, hibátlanok. A történet egy pontján öntudatra ébrednek és fellázadnak alkotóik ellen. Čapek regénye tehát nem csupán a mesterséges intelligencia előhírnöke volt, hanem a női önrendelkezés metaforája is, évtizedekkel azelőtt, hogy a feminizmus második hulláma létrejött és győzedelmeskedett volna.

4. Stanislaw Lem – Aki megjósolta az információs túlterheltséget

Lem előre látta az internetet és azt a fuldoklást, amit a mai ember művel a minket elárasztó információk tengerében. Már az 1960-as években leírta a technológia káros hatásait: az elidegenedést, a kapcsolatok felszínességét és a túl sok információ miatti szorongást. 

A Visszatérés a csillagokból című regény főhőse egy hosszú űrutazás után már alig várja, hogy folytathassa az életét a Földön, de nagy bánatára egy olyan társadalomban találja magát, ahol minden biztonságos, kényelmes és az emberek teljesen kivannak égve. Ez egy olyan világ, amiben az emberek elvesztették a kíváncsiságukat, a kockázatvállalás képességét és az érzelmi mélységüket, mert a technológia minden veszélyt és szenvedést kiiktatott az életükből.

A Kiberiáda regényében pedig szatirikus formában mutatta be, hogyan válik majd a technológia istenpótlékká. Gyakorlatilag megjósolta a nagy nyelvi rendszereket és chatbotokat. Ebben a regényben a robotok nemcsak szolgálnak, hanem filozofálnak és érzelmeket is képesek szimulálni és ahogy tanulnak, egyre inkább hasonlítanak azokra az emberekre, akik megalkották őket.

5. Arthur C. Clarke – Az AI megálmodója

Clarke haláláig hitt abban, hogy az ember és a gép kapcsolata nem csupán technológiai, hanem morális kérdés is. A 2001: Űrodüsszeia hidegvérű mesterséges intelligenciája, HAL 9000 nemcsak az AI megjelenését vetítette előre, hanem azt is, hogy egyszer a gépek jobban fognak érteni minket, mint mi saját magunkat. Ma, amikor az algoritmusok a gondolatainkat is modellezik, Clarke jóslata már közel sem tűnik annyira túlzónak, mint a regény megírásának idején.

6. Jules Verne – A látnoki képességekkel rendelkező írólegenda

Jules Verne nemcsak a kalandregények mestere volt, hanem a korának jövőbelátó zsenije is: megjósolta a tengeralattjárókat, az űrutazást, az elektromos autókat, a helikoptert, a videóhívást, sőt, még az internet előképét is. A Párizs a 20. században című regényében már 1863-ban olyan világot írt le, ahol az emberek képernyőkön keresztül beszélnek egymással, a városokat neonfények világítják meg és mindenki bankkártyával fizet készpénz helyett. Habár néhány évtizedet tévedett, a jelen pontosan olyan, mint amilyennek ő abban az időben elképzelte.

7. Albert Robida – Aki már 1891-ben megjósolta a világ elkényelmesedését

Albert Robida, a francia illusztrátor és író Jules Verne kortársaként nemcsak elképzelte, hanem meg is rajzolta a jövőt. Könyvei (Párizs évszázadokon át, A jövő század, A századok órája, A jövő század: elektromos élet) tele vannak olyan találmányokkal, amelyek ma már valósággá váltak: többek között a videótelefon, az elektromos autók, a mozgólépcsők és a távmunka eljövetelét is megjövendölte.