Wicked 2, a csodák csodája: visszatért a varázslat, csak sokkal halványabban – Kritika

Gyönyörű dalok, kifogástalan ének, őszinte, fájó pillanatok, no, meg persze a gerincét képező világsiker, maga a musical: ezek vitték a hátán a Wicked 2. részét. Vigyázz, cikkünkben spoilerveszély vár!

Wicked 2, azaz Wicked: For Good

Egy jó ideje a Wicked musical 2. felvonásából készült filmtől hangos az internet. Akkora sikernek örvendett az első rész, hogy még azok is Wicked-lázban égtek, akik egyébként nem a színházkedvelők táborát erősítik.

A médiában viszont az új résszel kapcsolatban inkább a negatív hullámok voltak erősebbek: mindenki azt találgatja, hogy vajon miért fogytak le ilyen drasztikusan a Wicked szereplői, vagy hogy egy influenszer hogyan támadta meg Ariana Grandét az egyik premieren. Botrányok és negativitás ide vagy oda, kétségtelenül nagy sikert aratott a kétrészes musicalfilm, hiszen az újonnan kijött Golden Globe-jelölések között több kategóriában is jelölték a második részt, sőt, a film az év második legnagyobb nyitását produkálta a mozikban. 

Wicked-sztori – A két boszorkány Óz birodalmában

A Wicked a musicalirodalom egyik legnagyobb alkotása, melyet 22 éve töretlen sikerrel játszanak a Broadwayn. A film ezt a musicalt dolgozza fel, mely a darab két felvonása alapján lett különválasztva. De hogy a Wicked miről szól? Az Óz, a csodák csodáját biztosan láttad, ha meg nem, akkor sebaj, a sztori zanzásítva a következő:

Glinda, a jó boszorkány (eredetileg Galinda) és Elphaba, a gonosz boszorkány még egyetemen ismerkednek össze, ahol szobatársak lesznek, és a klasszikus minta alapján ellenségből legjobb barátok lesznek. Közben belép a képbe Fiyero, a tökéletes, ám a felszínen eszetlen és sekélyes fiú, akibe mindketten beleszeretnek.

Elphaba kifejezi nemtetszését a varázslónak is, mikor a különleges képességei miatt elé járulhat. Ám a találkozó közben kiderül, hogy Óz valójában egy csaló, akinek nincs semmilyen különleges képessége. Az első rész ekkor ér véget, Elphaba ugyanis Óz ellen fordul, ezért el akarják őt fogni, ő viszont elrepül szabadon a seprűjén, hogy a lázadás és a szabadság eszményét kövesse.

A második részben már eltelt egy kis idő, Elphaba a társadalom peremére szorul a „gonosz boszorkányként” elkönyvelve. Ezzel szemben Glinda közszereplővé vált a „jó boszorkány” figurájaként, Fiyero pedig a vőlegénye és az Ózbéli őrök kapitánya lett. Elphaba próbálja meggyőzni a népet arról, hogy ő nem gonosz, és hogy Óz hazudik és kegyetlenül bánik az állatokkal, de senki nem hisz neki. 

Wicked 2 kritika – Méltó lezárást kapott a film?

A rendező, Jon M. Chu radikális lépésre szánta magát, amikor két részbe szedte a musicalfilmet. Meg kell hagyni, az eredeti darabban nagyon sok dolog történik viszonylag kevés idő alatt, a filmben pedig így kidolgozottabbak lehetnek a karakterek, hiszen több idő áll a rendelkezésükre. Igen ám, de nem ennek voltak hátulütői is: 

Az első film sokkal nagyobbat tudott szólni, hiszen kerekebb volt az íve: be lett mutatva az alaphelyzet, fel lett vetve a konfliktus, gyönyörű viszonyrendszerek alakultak ki, és az igazán ikonikus dalok is ekkor hangoztak el (a második felvonáshoz két új dalt kellett írni a zeneszerzőnek, Stephen Schwarznak, hogy kerekebb legyen a sztori).

A második rész egy bizonyos ponton veszi fel a fonalat, így nem egy egyenletes ívet kapunk, hanem egy lezárást a semmiből. Ha pedig valaki úgy megy el a moziba, hogy az első részt nem nézi újra, vagy nem ismeri a sztorit, sőt, ha az Óz, a csodák csodáját sem láttad, akkor bizony értetlenkedve fogsz ülni a moziszékben.

Musical vs. film

A film sok helyen volt hű az eredeti musicalhez, viszont ami a színpadon működik, annak sokszor filmen már kevésbé van létjogosultsága. Az eredeti darabban Dorothy szerepe valóban egy árnyékfigura, a filmben viszont jobban ki is lehetett volna dolgozni ezt a részt. Főleg Elphaba halálával kapcsolatban, amit – a darab mintája alapján – csak Glinda szemén keresztül látunk, aki szintén csak a karakterek árnyékát látja.

Mik voltak a legnagyobb problémák?

A legnagyobb probléma mégis az volt, hogy minden kicsit el volt sietve, a konfliktusokkal és lezárásokkal teli filmnek ugyanis nem voltak fókuszpontjai. A film igen gyorsan túltette magát azon, hogy Fiyero lett a madárijesztő, aki az esküvője napján otthagyta a menyasszonyát és összefeküdt annak legjobb barátnőjével, de azon is, hogy Buck lett a bádogember, aki semmilyen befejezést nem kapott a sztoriban, azon meg végképp, hogy Nessarose meghalt. Sőt, az is kérdéses pont lenne, hogy Nessa miért tudta felolvasni a Grimmerie-t, és miért tudta elátkozni Buckot, de erre sem kaptunk magyarázatot. És természetesen tudjuk, hogy ezek mind várható fordulatok voltak, hiszen az eredetileg is könyvön alapuló musical cselekményét lehetett tudni, viszont a film keretei között mindezt lehetett volna váratlanabb keretek közé is szorítani.

A sok rohanás mellett viszont a címet adó For Good és a hozzá kötődő jelenet sokkal hosszabb és szenvelgősebb volt, mint azt igényeltük volna. Egyértelmű volt, hogy Ariana Grande és Cinthia Erivo a saját búcsújukat is megélik a forgatáson, hiszen a két filmet egybe forgatták le, a csapat pedig már szinte családként hivatkozott egymásra. 

Értékelés: 8,5/10

Bár az első film sokkal magasabban szárnyalt, miközben dacolt a gravitációval, a második film sem kaphat ennél rosszabb értékelést. A gyönyörű dalok mellett a képi világ, illetve a smink és a jelmeztervezés is kiemelendő, melyek ismét hozták a várt színvonalat. A két rész között a karakterek felnőttek, a filmeket viszont egyszerre forgatták le, sőt, volt, hogy egy napon forgattak jeleneteket mindkét részből. Az pedig, hogy egyértelműen látszott a változás a két rész karakterei között, nemcsak a színészeknek, hanem a sminkeseknek köszönhető.

Ha még több kritikát akarsz olvasni, akkor ezeket se hagyd ki!