Szemfényvesztők 3, avagy hogyan nyúzzunk le még egy bőrt ugyanarról a trükkről – Kritika

A Szemfényvesztők 3. részében a Négy, sőt most már Öt Lovas ismét varázspálcát ragad, mert a titokzatos „Szem” megint cselekvésre buzdította őket. Legalábbis elviekben, aztán persze kiderül, hogy a legnagyobb mágusaink kicsit kiöregedtek a szakmából. Vigyázz, cikkünk spoilert tartalmaz!

Szemfényvesztők 3 kritika: ha egyszer bevált, akkor csináljuk meg ugyanazt még legalább kétszer

Az új film sztorija pont olyan, mint amilyennek sejtenéd: összeverbuválták a régi csapat összes tagját, hogy még egyszer lejárják ugyanazt a performanszot, majd átadják a stafétát az új, kissé túl fiatal generációnak.

Na jó, apró változtatások azért voltak a történetben. Például az, hogy a csapat még jobban kibővült. Eredetileg Négy Lovassal indultunk, majd a második részben lett egy ötödik Lovas is Lula személyében, akit Lizzi Caplan játszott, és aki a harmadik részben is visszatért. 

Csűrt-csavart sztori

A sztori szerint a három fiatal muskétás, June, Charlie és Bosco azzal keresik a kenyerüket, hogy kiadják magukat a Négy Lovasnak. Ám Atlas rájuk talál, és elárulja, hogy kapott egy sokatmondó kártyát a Szemtől, ami szerint velük együtt dolgozva kell lebuktatnia a gyémántmágnás Veronika Vanderberget. 

A sztori végén természetesen nagy nehezen, de lebuktatják a gonosztevő Veronikát, viszont ebben a fiatal generáció nagyobb szerepet kap, hiszen 

A Szemfényvesztők 3. szereposztása sem mentette a menthetőt

A film viszont nemcsak a gyenge történetvezetésen és a lapos izgalomkeltésen bukott el, hanem a gyér színészi játékon is. Még az olyan nagyérdemű színészek, mint Woody Harrelson vagy Morgan Freeman (igen, ő is visszatért egy jelenet erejéig) sem tudták színesebbé tenni a filmet, hiszen ők sem szabadulhattak az egydimenziós karakterüktől.

A June-t játszó Ariana Greenblatt az utóbbi időben elég felkapott lett, ebben a mozifilmben viszont ugyanazt a tőle megszokott karaktert hozta. Bár a forgatókönyv szerint a Charlie-t játszó Justice Smith-nek nagy ívet kellett volna megélnie a filmben, az ő színészi játéka sem volt túl meggyőző. Charlie volt egyébként az egész film mögötti mastermind, aki nemcsak kitalálta a trükköket, de rászedte a Lovasokat is hamis „Szem-kártyákkal”, sőt a végén Robin Hoodként visszajuttatta a gyémántot a „jó embereknek”, akiktől az el lett orozva. Így az eredetileg háttérben álló, szégyenlős fiúból ő lett Atlas helyettese, akiről az is kiderült, hogy ő a kőgazdag Peter Vanderberg egyetlen szabadlábon lévő leszármazottja.

A Boscot játszó Dominic Sessa volt a tinibrigád Achilles-sarka. Bosco nemcsak egydimenziós volt, de tulajdonképpen minden mondata ugyanabból a testtartásból hangzott el: Sessa a karakterét egy görnyedt hátú, lehajtott és kissé félredöntött fejű srácnak álmodta meg, aki beszéd közben mindig felhúzta a szája sarkát, de szigorúan csak az egyik oldalon!

Misztikus megoldás

A film végén  egyébként Mark Ruffalo is visszatért egy perc erejéig, hogy elárulja, ő ismét mindent tudott, és valójában nincs is börtönben, mert ezt is csak megjátszotta, mint szinte minden mást az eddigi kapcsolatukban. Ilyen egy jó barátság alapja, ugye? 

Azért abban az egy perces jelenetben elárulta, hogy a Szem a tiniket is sok szeretettel várja a titkos szektájukba, amiről ismét nem tudtunk meg semmi konkrétat. De pánikra semmi ok, majd lehet, hogy egy negyedik vagy egy ötödik részben már nem csak túlmisztifikált ködösítést kapuk a Szemről.

Értékelés: 6/10

Bár a filmnek rengeteg negatívuma volt, azért mégis voltak benne olyan akciójelenetek, melyek az első két rész világának emlékét vetették fel lelki szemeink előtt. A Jack Wildert alakító Dave Franco kifejezetten aranyosan tért vissza szerepébe, akinek még az indokolatlan szerelmi szála is megbocsátható volt. 

Az pedig valóban megnyugtató volt, hogy a régi szereplőket összehozták még egy film erejéig, bár az már kevésbé mondható el, hogy a Lovasok méltó búcsút vettek a nézőktől.