Ezek a mai fiatalok már káromkodni sem tudnak?
2026.01.03.
A generációs szakadék olykor a legváratlanabb helyeken mutatkozik meg. Egy friss kutatás szerint a Z-generáció káromkodási szokásai gyökeresen átformálják az emberek közötti kommunikációt.
Időnként mindenki szeret elejteni valami jól irányzott szitokszót, mellyel kiadhatja magából a világ iránt érzett dühét. Azonban egy nemrégiben lezajlott kutatás alapján a mai fiatalok, vagyis a Z-generációsok már a káromkodást sem úgy csinálják, mint ahogy a nagy könyvben meg van írva. Veszélyben van az ízes magyar szitkozódási kultúra?
Forrás: Shutterstock
Így formálja át a káromkodási kultúrát a Z-generáció
A szociolingvisztika egyik legérdekesebb területe a káromkodások használata: ahogy a társadalom változik, úgy módosul vele együtt a szitokszavak repertoárja is. Ami korábban sértőnek számított, az évek alatt bevett szóvá szelídülhet, de a folyamat fordítva is megtörténhet. Erre remek példa a „buta” és „hülye” kifejezések durvaságának felcserélődése.
Ebből a folyamatból a Z-generáció is kiveszi a részét, akik egy ausztrál egyetem kutatása szerint gyorsan, nagy léptékű változást hoznak a káromkodás kultúrájába.
A kutatásban 60 egyetemi hallgatónak kellett 55 különféle káromkodást értékelnie aszerint, hogy mennyire találta azt sértőnek. A felmérés eredményei alapján a rasszista, másokat sértő, szexista, fogyatékosságot gúnyoló szitokszavakat tartották a legsértőbbnek, ami nem is meglepő a Z-generáció társadalmi érzékenységének tudatában.
A kutatás arra is rávilágított, hogy az 1990-es évek óta mintegy 27 százalékkal kevesebb trágár kifejezés hagyja el az emberek száját. Ennek egyik oka az lehet, hogy a gyalázkodó sértésekkel ellentétben a vallási, istenkáromló, valamint altesti humorral operáló szavak vesztettek sértő jellegükből, így a káromkodás már nem a lázadás szimbóluma. Ezt az is alátámasztja, hogy a 20 legsértőbb kifejezés közül 16 inkább volt gúnyolódás, mint sértés.
Tudtad?
Az első magyar káromkodás az 1479-es Dubnici krónikából származik, és így hangzik: „k**vanő fia, sz**ros német”.
Veszélyben az ízes magyar káromkodások?
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az ausztrálok szitkozódási szokásai mennyiben érintik a magyar kacifántos szavakat. A választ erre a kutatás egyik figyelemre méltó eredménye mutatja meg: az ausztrál egyetemisták az (amerikai) feketékkel kapcsolatos gúnyszavakat sértőbbnek találták az ausztrál őslakosokra tett megjegyzéseknél.
Ez rávilágít az amerikai kultúra, valamint a globalizáció hatására, amelynek a Z-generációs magyar fiatalok is erősen ki vannak téve. Ez alapján pedig bőven elképzelhető, hogy a jövőben a magyar szitkozódási kultúrában is hasonló folyamatok fognak lezajlani.
