Sisi legendája nem tükrözi a valóságot – Botrányos igazságok a királynéról
2026.01.20.
A magyar történelem egyik leginkább körülrajongottabb királynéja volt Erzsébet, akit hajlamosak vagyunk rózsaszín szemüvegen keresztül nézni. Ugyanilyen népszerű volt Sisi a birodalom többi részén is? Nos, a kép így már sokkal árnyaltabb.
Erzsébet, a magyarok királynéja – így szokás emlegetni Sisit, ám ez az elsőre kedves becenév valójában árnyaltabb jelentést hordoz, mint hinnénk. Ugyanis a világszép császárné a magyarokon kívül sok más nemzetnek is a királynéja volt, ami jól példázza árnyaltabb személyiségét. Vajon mit gondoltak a birodalom többi részén a császáréról? Valóban olyan közkedvelt volt, mint amilyennek ma látjuk? Cikkünkben ennek jártunk utána.
Forrás: Getty Images
Sisi népszerűsége Magyarországon és a többi tartományban
- A lázadó császárné ha csak tehette, kerülte királynéi feladatait.
- Egy időben „Bécs ritkán látott vendégének” gúnyolták, sokszor évekig távol volt a fővárostól.
- Sisi életfelfogása jóval individualistább volt, mint amit a 19. században megszoktak.
Sisi: a lázadó királyné árnyoldalai
Bár a történelmi emlékezet, valamint a róla szóló kosztümös filmek rózsaszín ködöt hintenek alakjára, Erzsébet császárné és magyar királyné közel sem volt olyan tökéletes, mint hisszük. Ha onnan közelítjük meg a királyné megítélését, hogy miként látta el királynéi feladatait, a róla szóló mítosz porba hullik. Ugyanis egy uralkodónő fő feladata a diplomaták fogadása, jótékonykodás, kórházak látogatása, országa reprezentálása – egy szóval a „haza anyja” szerepét kell felvennie. Csakhogy Sisi ebben nem jeleskedett, amikor csak tehette, kerülte feladatait.
Például az 1873-as bécsi világkiállításon csak akkor volt hajlandó megjelenni, amikor a perzsa sah kijelentette, addig nem távozik a császárvárosból, míg Erzsébettel nem találkozik. Hivatalos megjelenéseket csak elvétve vállalt, személyisége, neveltetése okán kevésbé is volt alkalmas a királynéi szerepre. Menye, Stefánia, vagy a későbbi osztrák császárné, Zita például már jóval alkalmasabb jelölt volt.
Forrás: Getty Images
A birodalom többi részén jóval árnyaltabb volt megítélése, mint hazákban, ugyanis több energiát fordított szépségére, mint királynéi feladataira. Nem csoda, hogy egyik udvarhölgye eképp nyilatkozott róla:
A legendákban fog tovább élni, nem a történelemben.
Ez a megjegyzés később prófécia lett, hisz ha összehasonlítjuk a Sisiről szóló legendákat, és azt, ami a történelemkönyvekben van, mintha ugyanannak az érmének a két oldalát látnánk. A gyönyörű, stílusos tündérkirálynő és a feladatait hanyagoló, önző uralkodóné képe feszül egymásnak.
Bécs legritkábban látott vendége
A szigorú bécsi udvarba nehezen tudott beilleszkedni, sokat gyengélkedett, melyre egyetlen megoldást talált: állandóan úton volt. Sisi betegségének kúrája nem néhány wellnesshétvégét jelentett, hanem sokszor több hónapos, több éves távolmaradást a császárvárostól. A helyzetet remekül példázza, hogy amikor 25 éves házassági évfordulóját ünnepelte Sisi és Ferenc József, a főváros falain több helyütt „Bécs legritkábban látott vendége” felirat díszelgett.
Rengeteget költött ruhára, ékszerre, Korfu szigetén saját palotája volt, Ferenc József pedig még Bécsben is építtetett egy görög stílusú kúriát, a Hermész-villát, hogy felesége több időt töltsön otthon. Nem csoda, hogy még a palotahölgyek sem rajongtak feltétlen a császárnéért, ahogy Viktória királynőt sem nyűgözte le, aki szépnek, ám butának titulálta. Ilyen körülmények között ma sem lett volna a legkedveltebb uralkodóné, nemhogy a jóval konzervatívabb 19. században.
Ugyanakkor a világszép osztrák császáré rendkívül intelligens volt, politikai éleslátásával mindig fején ütötte a szöget, amikor pedig személyesen megjelent valahol, mindenkit elbűvölt. Csak épp nem használta ki ezt a képességét. Például az ő személyes megjelenésének volt köszönhető, hogy a Habsburg Birodalom megtartotta észak-olasz régióit, de az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttében is kulcsszerepe volt.
Erzsébet, aki megelőzte korát
Ha egy évszázaddal később születik, Sisi kiváló politológus, újságíró, író lett volna, ám a maga korában nem tudott kiteljesedni. A legendás osztrák császárné ellentmondásos személyiség volt, korát mintegy évszázaddal megelőzve. Felfogása individualistább volt, mint a mit egy királynétól elvártak a 19. században, azonban a róla szóló imázs tudatos alakításával elérte, hogy mégis pozitívan emlékezzen rá az utókor.
Merülj el Sisi királynéról írt további cikkeinkben:
