Újév napja, ami évezredekig vándorolt: így került márciusról januárra
2026.01.01.
Noha évezredek óta január 1-jére esik, nem mindig volt így. Ugyanis évszázadon keresztül márciusban volt az újév napja, mely igazi káoszt teremtett.
Miután gyomrunk kezd regenerálódni a karácsonyi bejglitől, december utolsó napjaira megint ünnepi díszbe kell öltöztetni a lelkünket, hisz közeleg a szilveszter. Azt hinnénk, hogy mindig is januárban kezdődött az új év, pedig a történelem folyamán eltérő módszereket alkalmaztak, így volt lehetséges, hogy eredetileg márciusban volt az újév napja. Utánajártunk, mi lehetett az oka.
Forrás: Getty Images
Újév napja márciusban, tavaszi szilveszter
- A történelmi korok és kultúrák eltérő módon számították a naptárat.
- Az ókori Rómában épp ezért márciusra esett újév napja.
- Végül a Julián-naptár bevezetése tett rendet a káoszban.
Időszámításunk szerint… Naptárszámítás a történelmi civilizációkban
A modern időszámítás évezredek óta helyezi megfelelő idősíkra életünket, mely alapján el tudjuk helyezni magunkat a történelem idővonalán. Ez azonban jószerivel az európai kultúrkörre jellemző, hisz ha körültekintünk a nagyvilágban, feltűnhet, hogy nem mindenhol esik januárra az újév napja.
A kínai holdújév 2026-ban például február 17-én kezdődik, az iszlám évkezdés pedig június 16-ra esik.
Ennek az az oka, hogy a muszlimok rövidebb holdhónapokkal számolnak, míg a kínaiak a nap és hold fázisait együtt veszik figyelembe már az ókor óta. Azonban az új év kezdetét nem kizárólag csillagászati megfigyelések, hanem a mezőgazdasági munkák, vallások, valamint a politika is befolyásolta.
Ez volt az oka annak , hogy az ókori Rómában évszázadokig márciusra esett az év kezdete.
Újév napja márciusban? Káosz és intrika a római naptárakban
Ahogy a Római Birodalom története, úgy annak naptárszámítása is maga volt a megtestesült fejetlenség. Az első római naptár valószínűleg a babiloni, etruszk, ógörög rendszerekből fejlődött ki, ám kifejezetten pontatlan volt. Az első évet a város 753-as alapításához kötötték, a rendszer pedig a római királyság majd köztársaság alatt több ízben is módosult.
Forrás: Getty Images
Az egyik első verzió 10 hónapos volt és a mezőgazdasági munkálatokhoz, valamint a vallási ünnepekhez igazították. Mivel a mediterrán éghajlatú Rómában a mezőgazdasági munka márciusban vette kezdetét, így újév napja is a Mars istenről elnevezett hónapban volt. Az év vége pedig decemberre, az aratási időszak lezárultára esett; A többi téli hónapot nemes egyszerűséggel nem nevezték el.
Csakhogy ez a korai verzió nem volt fenntartható, így Róma második királya, Numa Pompilius naptárreformot vezetett be: 50 nappal megtoldotta az évet, mely két új hónapot kapott. Az Ianuariust Janus isten tiszteletére, a Februariust a februa nevű római ünnep után.
Azonban ez sem oldotta meg a dátumozási káoszt, mivel a holdciklust vette alapul, ami csak 29,5 napos volt, így továbbra is csúszás volt az évek jelölésében. Ennek orvoslására két-három évente plusz hónapot vezettek be, a mercedoniust. Mivel következetlenül használták, az egyes uralkodók pedig állandóan átnevezték őket, ez csak olaj volt a tűzre.
Ezen a kaotikus helyzeten az sem segített, hogy a római naptárak nem voltak nyilvánosak, a papok őrizték őket, akik mindent a vallási szertartásokhoz igazítottak.
Így került az újév napja januárra
A dátumozási fejetlenségre végül a Julianus-naptár bevezetése jelentette a megoldást, melyet Julius Caesar kezdeményezett i. e. 45-ben. Ugyan a 365 napos naptár négyévente plusz egy nappal még mindig nem volt tökéletes, az alexandriai Szozigenesz csillagász által tervezett rendszer viszonylag pontosan követte az évet.
Caesarnak köszönhetjük az is, hogy újév napja januárra esik, ekkor léptek hivatalba ugyanis a konzulok. Így az évet nem a mezőgazdasághoz, hanem a szellemi munkához, vagyis a politikához igazították.
A Julián naptár végleges verzióját pedig XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformjakor érte el, azóta is használnak a nyugati egyházak. A Gergely-naptár kellett ahhoz is, hogy az újév január 1-jén kezdődjön, melyet december 31. szilveszter éjjele vezet fel.
Az újév kalandos története
Egy mondás úgy tartja, hogy a történelmet a győztesek írják, amit az újév napjának különös esete is bizonyít. Ugyanis már magát az időszámítást sem a tények, valamint a csillagászati megfigyelések, hanem a politika és érdekellentétek irányították.
További meghökkentő történelmi érdekességekért kattints ide:
