Jókislány-szindróma: miért áll a szófogadás az utadba?

A jókislány-szindróma az a jelenség, amely meghatározza a gyermekkori szocializációnkat és felnőttkori gátjainkat. A társadalom már a homokozóban kiosztotta a szerepeket: a fiúktól csínytevéseket vártak, tőled viszont szófogadást. Az iskolában ez csak tovább erősödött, és így lett belőled – az okos, kreatív kislányból – egy végrehajtó, aki fél kilógni a sorból.

Jókislány-szindróma: miért neveltek szófogadásra?

A jókislány-szindróma fojtogató bűntudatban és konfliktuskerülésben tér vissza felnőttkorban. Figyeld meg magad: hányszor kérsz bocsánatot egy nap olyan dolgokért is, amelyekhez semmi közöd? Bocsánatot kérsz, ha valaki neked jön vagy csupán azért, mert létezel. Ez nem a te hibád! Valójában nem azért kérsz többször bocsánatot, mert „jobb ember” vagy, hanem mert a belső mértékszinted máshol van. Sokkal több helyzetet élsz meg olyannak, amit neked kell megoldanod. A „ne legyél teher” belső parancsa miatt te leszel a béke fenntartója akkor is, amikor közben belül darabokra törsz, mert rohadtul fáradt vagy.

Miért maradsz ki a fizuemelésből?

A munkahelyen a megfelelési kényszer igazán sokba kerülhet. Amikor fizetésemelést kérsz, nagyobb árat fizetsz érte, mint egy férfi, mert amikor határozott vagy, hirtelen rád sütik, hogy „nehéz eset” vagy. Egy férfinál ugyanez a viselkedés természetes vezetői tulajdonság, de egy nőnél égbe kiáltó bűnnek számít, ha az önérvényesítés útjára lép és ki mer állni önmagáért.

Miért akarnak visszatartani?

Eljön a pont amikor megelégeled a mellékszerepet, ilyenkor pedig falakba ütközöl. A pszichológia ezt visszacsapás-effektusnak (backlash) nevezi. Nőként, ha nem vagy kedves és simulékony, a környezeted ösztönösen büntetni kezd, mert „nem így illik”. Ez a kettős mérce a legnehezebb akadály: ha kedves vagy, nem vesznek komolyan, ha határozott vagy, nem fognak szeretni és azt sugallják „nem vagy elég jó”. Felteszem a kérdést: ugyan, kinek a mértéke szerint nem vagy az?

Mi van akkor, ha vége a munkának?

Ez az állapot nem ér véget a munkaidővel. Otthon jön az érzelmi munka: a család hangulatának és teendőinek menedzselése, a konfliktusok elsimítása. Ez a láthatatlan erőfeszítés aránytalanul nagy részben rád hárul, ami egyenes út a kiégéshez.

Hogyan törhetsz ki?

A megoldás nem csak az asszertív kommunikáció, inkább rendszerszintű változásra van szükség: a világnak is meg kell tanulnia kezelnie egy határozott nőt. Egyéni szinten viszont van hatalmad. Merj néha rossz kislány lenni. Tedd le a másokért vállalt felelősséget, és a határhúzás jegyében ne kérj bocsánatot azért, mert igényeid vannak. Próbáld ki, nem olyan nehéz, mint elsőre tűnik!

Gyereknevelési tanácsok szakértőktől, hogy a te lányod ne essen a jókislány-szindróma csapdájába: