53 évet várt a férfira, aki levegőnek nézte: Jagelló Anna szerencsétlen házassága


Romantikus lányregények gyakori eleme, hogy a vénlány szerelemre és házasságra lel. Azonban a való életben egy ilyen frigy a legritkább esetben végződött boldogan, ahogy azt Jagelló Anna története is illusztrálja. A lengyel hercegnő bőven ötven felett volt, amikor oltár elé állt, Báthory Istvánnal kötött frigye pedig hűvösebb volt, mint a Balti-tenger egy szeles őszi napon. Elkalauzolunk a lengyel hercegnő kálváriájában.

Öreg Zsigmond lengyel király és Bona Sforza házasságából öt gyerek született, de legnagyobb bánatukra csak az 1520-ban született Zsigmond Ágost lett fiú. Az utána született három lány, Zsófia (1519), Anna (1523), illetve Katalin (1526) csalódást keltettek, így szüleik elhanyagolták őket. Míg két idősebb testvérük külön udvartartást kapott, és a kor szokásai szerint már húszas éveikben megházasodtak, addig a három hercegnő harminc fölött öltött menyasszonyi ruhát.
Édesanyjuk, az akaratos Bona Sforza leginkább udvari díszekként kezelte lányait, akiket gondosan felcicomázott, a krakkói Wawel fogadásainak „divatbabáivá” váltak. Rangjukhoz méltó oktatásban részesültek, ám nem gondoskodtak dinasztikus házasságukról, szüleik maguk mellett akarták tudni őket. Változás Öreg Zsigmond halálával állt be, ami után Jagelló Anna megszokott világa egy pillanat alatt összetört.

Ugyanis bátyja, az 1548-ban trónra lépő Zsigmond Ágost titkos felesége, Barbara Radzivill öt hónapon belül elhunyt, az ifjú király pedig családját okolta felesége haláláért. (Ennek az adhatott alapot, hogy az intrikában mesteri édesanyjuk hírhedt méregkeverő volt.) Így talán nem meglepő, hogy bátyjuk közömbös maradt húgai iránt, nemhogy házasságukról, de még anyagi helyzetükről sem gondolkodott megfelelően.
Pedig Jagelló Annának voltak bőven kérői, de két esetben nővére és húga érdekében félreállt, a többi esetben pedig külső-belső körülmények akadályozták a Jagelló-ház sarjának frigyét. IV. Rettegtt Iván orosz cárral például a vőlegény mohó területi követelései miatt nem került sor eljegyzésre, míg Magnus dán herceget iszákossága miatt utasították el.
1572 júliusában fivére elhunytával a Jagelló-ház férfiága is koporsóba került, ami Anna pozícióját is megváltoztatta: a nacionalista lengyelek és litvánok szemében fontos politikai tényező lett. Királyválasztást tartottak a lengyel nemesi köztársaságban, ahol a trónra lépés feltétele az utolsó Jagelló hercegnő feleségül vétele volt. Csakhogy Anna ekkor már bőven termékeny évei végén járt, ami lássuk be, komoly akadály dinasztia alapításhoz.

Hosszas vesztegetés, tárgyalások és harcok árán végül Valois Henrik francia herceg lett a lengyel király, akinek azonban ez csak afféle mellékprojekt volt, amíg a francia trón megüresedésére várt. Még csak a lengyel szokásokkal sem volt tisztában, arról meg végképp nem akart hallani, hogy egy nála kétszer idősebb nő legyen a felesége. Rövid lengyelországi tartózkodása idején nem csak a nemeseket, de Jagelló Annát is hitegette, aki egy ötvenes nő testébe zárt tinédzser hebrencsségével szeretett bele a piperkőc franciába.
Amikor a francia trón megüresedett 1574-ben azonnal hazájába sietett, a lengyel-litván trónt király, Annát pedig férj nélkül hagyva.
A második királyválasztáson már szigorúbb feltételeket adtak meg a lengyel rendek, Anna maga is ringbe szállt a koronáért, spanyol mintára még az infánsnő címet is felvette. A játékszabályok egyszerűek voltak: csakis a lengyel hercegnő társuralkodójaként lehetett elfoglalni a trónt. Ez kérők újabb hadát jelentette Anna hercegnő számára, akik azonban csak személyes céljaikra akarták felhasználni a korona bőséges bevételeit.
A sajátos történelmi helyzet végül úgy hozta, hogy a rendek Báthory István erdélyi fejedelmet választották királlyá, mivel harcedzett volt, bizonyítottan Habsburg-ellenes, emellett a Porta támogatását is élvezte. 1576-ban végre megtörtént az, amire a hercegnő már öt évtizede várt: végre feleség lett. Azonban Jagelló Anna és Báthory István házassága közel sem volt tündérmese.
A mindig divatosan öltözködő, és remek sminktudással megáldott Jagelló Anna a kortársak szerint valós koránál minimum egy évtizedet letagadhatott, az interregnum ideje alatt pedig hatalmával is megtanult bánni. Ettől függetlenül nem volt kívánatos arajelölt, és maga Báthory is kizárólag a lengyel trónért vette feleségül, tervei szerint pár év múlva elvált volna hitvesétől.

Jagelló Anna lengyel királynő és férje külön udvartartást tartottak, házaséletük jóformán nászéjszakájuk után véget ért. A gyerekes, pompáért, kényelemért, művészetért rajongó hercegnő igazi reneszánsz udvart vezetett, ahol virágzott a kultúra. A keresetlenül öltözködő Báthory viszont szerény, szinte katonai körülmények között élt, ahol nőknek és zenének nem volt helye. Amikor csak tehette, kerülte feleségét, ritka látogatásai alkalmával viszont mindig reményt csepegtetett az uralkodónő lelkébe.
Tíz éves házasságuk alatt végig ez a huzavona ment; mielőtt a király elhunyt volna, tolmács segítségével hűvösen váltottak pár szót. Báthory István 1586-ban nem sokkal később örök vadászmezőkre távozott, így Jagelló Anna élete utolsó évtizedét immár özvegyen töltötte, elszigetelve, szerény körülmények között.
Már kortársai is rengeteget mulattak az idős hercegnőn, akinek a legkisebb szerepe volt sorsa alakulásában. Amint az elhanyagolt hercegnő lett a kulcs a lengyel–litván trónig, hirtelen mindenki érdeklődni kezdett iránta, de amint beteljesítette feladatát, félredobták. Talán az utókor képes lesz méltó emléket teremteni Jagelló Annának.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.