Chucky a szupermodell? Rémisztő divatbabákkal riogatták a trendekre éhes hölgyeket az újkorban

Ha a divat és baba szó fúziójára gondolunk, szinte kivétel nélkül Barbie-ra gondolunk, nem is ok nélkül. Azonban a Mattel ikonikus játéka csupán egy fejezet a divatbabák több évszázadra visszanyúló történetében. A divatban betöltött szerepük ugyan változott az idők folyamán, azonban vitathatatlanul meghatározó alakjai voltak a divattörténetnek. Merüljünk el a divatbabák hátborzongató világában.

Miniatűr álomvilág: divatbabák, a középkori szupermodellek

Definíciója szerint a divatbaba egy olyan, általában tinédzserről vagy felnőtt nőről mintázott bábu, amit a kortárs divat szerint öltöztetnek, a trendek egyfajta miniatürizált változatát mutatja be. Lehetnek játékszerek és gyűjtői darabok is, ám a közép-, illetve újkorban még ennél is fontosabb szerepük volt: rajtuk mutatták be a szabók a kreációikat. Mivel egészen az ipari forradalomig költséges és fáradtságos munka volt egy ruhadarab elkészítése, a kisebbített verziók gazdaságos, időhatékony megoldást jelentettek.

A források szerint a divatbabák először a 14. századi francia királyi udvarban jelentek meg, ahol az arisztokrata hölgyek megfigyelhették a ruhák esését, a kelme tapintását. Ezek a riasztó külsejű bábuk jellemzően fából készültek és hamarosan ezek lettek az európai divat fő „adathordozói”, de ajándékba is előszeretettel adták őket.

Padora babák, avagy haute couture-be csavart rémálmok

A 17. században jelentek meg az ún. Pandora babák, amik riasztó külsejük ellenére hallatlan népszerűségre tettek szert. Ezek a babák már túlmutattak eredeti funkciójukon, hisz ezeken keresztül terjedt el a francia divat Európa-szerte, és olyan fontos szerepet játszottak a korabeli társadalomban, hogy még a kontinenst szétfeszítő konfliktusok idején is szabadon mozoghattak a határok között.

Mivel Anna királynő, Nagy Britannia uralkodója is rajongott értük, egy idő után „Anna baba” néven kezdték őket emlegetni. Rose Bertin, a haute couture ősanyja, aki Marie Antoinette-nek megálmodott kreációiról ismert, előszeretettel használt divatbabákat. Talán az ancien régime-hez való kötődésük is közrejátszott abban, hogy I. Napóleon betiltotta a babák használatát. (A hivatalos indok az volt, hogy ne csempésszenek bennük titkos üzenetet.)

Azonban a 18. század végén megjelenő képes magazinok miatt a Pandora babák fénykorának amúgy is leáldozott, korábbi népszerűségüknek nyoma sem volt.

Divatbabák a modern korban

A 19. században még használatban volta a divatbabák a szabók portékáinak bemutatására, ám az ipari forradalom, valamint Charles Worth újítása, az élő modellek miatt úgy tűnt, hogy a divatbabák pusztán csak rémisztő emlékként maradnak meg. A divattörténet azonban rájuk cáfolt, hisz gyerekjátékok révén egészen napjainkig fennmaradtak. A porcelánbabák csak az előfutárait jelentették egy virágzó üzletágnak.

Az első felnőtt(es) jegyekkel bíró divatbaba Cissy volt, melyet az amerikai Alexander Doll Company dobott piacra, a német Bild Lili játékbaba pedig már kifejezetten kihívó jelleget öltött. A 2D papírbabák szintén hasonló funkciót töltöttek be, mint korábban a divatbabák. A viktoriánus korban még medálba öntve is kedveltek voltak a miniatűr verzióik.

Utóbbiakat azért fontos megemlíteni, mert amikor Ruth Handler megfigyelte, ahogy lánya papír öltöztetős babákkal játszik, kipattant a fejéből a gondolat, hogy gyerekeknek is készítsen felnőtt nőket ábrázoló játékot. Egy svájci nyaraláson szerzett Bild Lili szolgálta az inpirációt, hogy az 1956-ban bemutathassa saját divatbabáját. A játékot Barbie névre keresztelte, a többi pedig már történelem.

Mielőtt tovakattintanál, tekintsd meg a Pandora babákról készült galériánkat:

Az okozott rémálmokért nem áll módunkban felelősséget vállalni.

Ismerj meg további divattörténeti érsekességeket: