Történelem és fikció — Valóban skarlát betűt viseltek mellükön a házasságtörő puritánok?
2026.02.22.
Némely történelmi regény olyan hihetetlen eseményekről mesél, hogy joggal hisszük: csak az író fantáziájának szülötte. A skarlát betű című könyv története mögött több volt a valóság, mint hinnénk.
Nathaniel Hawthorne világhírű regénye, A skarlát betű legemblematikusabb motívuma egy házasságtörés miatt elítélt nő büntetése volt: élete végéig egy skarlát színben rikító „A” betűt kellett viselnie ruháján. Azt hihetnénk, hogy egy a barbár szokás pusztán az író élénk fantáziájából pattant ki, ám ez a regény jóval több valóságot tartalmazott, mint fikciót. Mi lehet a történet mögötti valóság? Ennek jártunk utána.
Forrás: Getty Images
A skarlát betű könyv ijesztően valóságos világa
Egy történelmi regényben a régmúlt történései metaforaként szolgálnak a kortalan kihívásokra, amelyek végigkísérik az emberi faj történetét. A skarlát betű fő metaforája az emberi szégyenérzet, a nyilvános megszégyenítés, valamint az emberi természet legsötétebb bugyrainak metaforája. A társadalmi normáknak ártó nő mellén viselt vörös betű ennek a jelenségnek vizuális megjelenítése volt.
A regény szokatlanul erős, realisztikus világa azért is lehetett ilyen valósághű, mert az író valós történelmi eseményekből merített ihletet.
Nathaniel Hawthorne személyes bűntudata is megjelenik a regény oldalain, mivel egyik dédapja a hírhedt salemi boszorkányperek bírája volt, emiatt tette vezetéknevébe a w-t, hogy elhatárolódjon tőlük. Jól ismerte hát a New-England-i puritánok szokásait, törvényeit, melyekben a nyilvános megszégyenítés is gyakori eszköz volt. A boszorkányüldözés mellett ezek adták a regényének gerincét.
Valós történelem a skarlát betű fiktív története mögött
A 17. századi amerikai kolóniákban nehéz volt a puritánok élete — ahol nem az éhezés, hideg és betegségek, hanem a fojtogató társadalmi berendezkedés volt a legnagyobb ellenségük. Vagy mégsem ilyen fekete-fehér a dolog? A szigorú, valláson és önmegtartóztatáson alapuló törvényeknek megvolt a maguk logikája, mivel a nehéz körülmények között a szabályok betartása és az együttműködés szó szerint élet-halál kérdése volt.
Forrás: Getty Images
Ha valaki ártott a társadalmi berendezkedésnek, azzal az egész közösséget veszélybe sodorhatta, például csökkent az élelmiszertermelés, nehezebben fogtak össze egy külső ellenég ellen.
Ennek tudatában talán már nem is olyan meglepő, hogy valóban létezett egy olyan törvény, amely alapján egy rikító A betűt kellett viselniük a házasságtörőknek.
Az 1694-es jogszabály erre vonatkozó szövege így hangzik: „... továbbá minden ilyen vétkes személynek és személyeknek egy két hüvelyk hosszú és arányos méretű nagy A betűt kell viselniük örökre, melyet a ruhájukkal ellentétes színű anyagból vágnak ki, és felsőruhájukra varrják, a karjuk külső oldalára vagy a hátukra, szemmel látható helyre.”
Tehát nem kifejezett skarlát betűről volt szó, csupán a felső ruházatéval ellentétes árnyalatról. A szigorú, puritán törvény emellett 40 botütésről, valamint a bitófától a börtönbe vezető szégyenmenetről is szól, ha pedig valaki elmulasztotta a betűt felvarrni ruhájára, plusz 15 ütés volt a „jutalma”. 1895-ben hasonló szabályt vezettek be azokra a párokra, akik házasság nélkül éltek együtt, de azokra is hasonló büntetés várt, akik vérfertőzést követtek el. Utóbbiak esetében annyi volt a különbség, hogy ők egy I betűt viseltek ruhájukon.
A puritánok skarlátbetűs törvénye tehát valóban létezett, melyet Nathaniel Hawthorne kisebb változtatásokkal ugyan, de hűen emelt át a regényébe.
