Szépségideál a múltból: vajon szépnek számítottál volna a Tudor-korban?

Yuri Arcurs
történelem Tudor-kor szépségideál
A szépségideálok különböző kultúráktól és koroktól függenek – vagyis, ha valamire vagy valakire azt mondjuk, hogy szép, az nem biztos, hogy évszázadokkal ezelőtt is szépnek számított volna. A reneszánsz korban például Aphroditét, a szerelem és a vonzalom istennőjét teltebb nőként ábrázolták, ezzel szemben viszont a 20-21. századi nyugati kultúrában egyre inkább a 90-60-90-es modellalkat vette át az irányítást az „ideális szépség” terén. De vajon milyen volt az angliai Tudor-kor szépségideálja?

Kis mell vagy nagy mell? Bő vagy keskeny csípő? Hosszú, vékony lábak vagy teltebb alkat? A szépségideál furcsa dolog, hiszen valójában soha nem létezik egy fix változata – örök forgandó csakúgy, mint a szerencse. Tehát nem számít, hogy hogy nézel ki, hiszen egészen biztosan volt olyan kor, amikor csúnyának tartottak volna, és volt olyan kor, amikor a világ legszebb nőjének választottak volna téged. De vajon a Tudor-korban mennyire hódítottad volna meg a férfiak szívét?

Tudor-kor – Boleyn Anna
A Tudor-kor egyik nagy szépsége Boleyn Anna volt.
Forrás: Getty Images

Anglia az újkor küszöbén: Tudor-kor, na de az mikor volt?

Ha nem vagy profi töriből, akkor sem kell aggódnod. Talán még így is ismerős lehet a történet VIII. Henrikkel és a hat szerencsétlen sorsú feleségével kapcsolatban. Ezzel a hátborzongató sztorival nem is jársz olyan messze! A Tudor-kor ugyanis a nagy szexuális étvágyú király apjának, VII. Henriknek trónra lépésétől kezdődött (1485), I. Erzsébet haláláig tartott (1603).

Ahogy mondjuk az ókori Rómának is megvoltak a maga szépségei, melyeket mai szemmel őrültnek tűnő praktikákkal igyekeztek elérni – úgy a Tudor-kornak is voltak standardjai a szépség terén, sőt a csábítás terén is igen meghökkentő hálószobatitkokra bukkanhatunk. Ebben a korban is voltak gyilkos divattrendek, melyek közül szemezgethetünk, és a korszak női szépségideálja ekkor is a termékenységhez kapcsolódott. De milyen tulajdonságok biztosították ezt a hatást, és milyen megjelenést preferáltak a középkori angol férfiak?

A Tudor-kor sztárja: a világos színek

Az arc legfontosabb jellegzetessége a sápadt, világos és ragyogó arcszín volt. I. Erzsébet portréin is azt láthatjuk, hogy a királynő szándékosan fehérítette arcát, hogy megőrizze a kor ideálját. Tehát minél világosabb az arcod, annál érzékibb lennél a Tudor-kori férfiak számára.

portré I. Erzsébetről
I. Erzsébet is világos színekben pompázott.
Forrás: Getty Images

A világos arcszínt a ma is épp trendjét élő, élénk pirosító és az ehhez passzoló piros ajkak színezték. A haj pedig bár sokszor el volt takarva, ha mégis kilátszott, akkor az arcot keretező koronában is a világos szín tombolt. Szőke vagy vörösesszőke vagy? VIII. Henrik aligha tudott volna neked ellenállni.

Ha azt hinnéd, hogy a világos színből ennyi elég is volt, akkor nagyot tévedsz! A szempárból is a világosabb színűek számítottak igazán igézőnek, vagyis a kék vagy a zöld.

Miért éppen a világos szín tombolt?

A világos szín a gazdagságot fémjelezte, hiszen nem kellett „beszennyezned” a bőröd kinti munkával. Emellett pedig a sápadt, ragyogó és sima arcbőr az egészséget is tükrözte, mely valljuk be, igen fontos tényező a termékenység terén.

Magas homlok, vagyis kitépett hajak

A magas, lekerekített homlok az intelligencia és a nemesi származás jelének számított. Ezért a nők borotválták a hajvonalukat vagy egyenesen kitépték a hajukat elöl, hogy a homlokuk nagyobbnak tűnjön. Ez a folyamat viszont elég kellemetlen és fájdalmas lehetett, hiszen a borotválást éles pengékkel vagy csipeszekkel végezték, melyek gyakran fertőzésekhez vezettek. 

Nagy mell vagy kis mell?

Annak ellenére, hogy a női szépségideál a termékenységgel állt kapcsolatban, akkoriban mégis a lapos mellkas számított igazán csábítónak. A női fűző, melyet ruha alatt a Tudor-kori hölgyek is használtak, nem a dekoltázs és a darázsderék kiemelését szolgálta, hanem sokkal inkább a mellek leszorítását. A fűző fölötti ruhák is általában erre a hatásra játszottak rá. Az uralkodóhölgyekről készült festményeken ugyanis jól látszik a felsőtest csőszerű megjelenítése. Minél hosszabb és laposabb volt a törzsed, annál vonzóbb voltál. Tehát a Kardashian-család igenis háttérbe szorult volna a Tudoroknál.

I. Erzsébet fiatalon
A fiatal I. Erzsébet portréján is láthatjuk, hogy a csőszerű felsőtest volt a divat.
Forrás: Getty Images

Ki volt a legszebb Tudor-kori lány?

A kor egyik leggyönyörűbb uralkodónője Tudor Mária, VIII. Henrik király húga volt. A hercegnő (majd később francia királyné) a fenti kritériumok közül természetesen mindegyiknek megfelelt: vörösesszőke (néhol enyhén barnás) haja, világos és ragyogó bőre, pirospozsgás arca és vörös ajkai voltak. Még maga Erasmus is azt mondta róla, hogy nála szebbet a természet még nem alkotott.

Tudor Mária portréja
Tudor Mária volt a kor egyik legszebb nője.
Forrás: Profimedia

 

A női szépségideál változása – Szépség a Tudor-korban

A Tudor-korban a világos színek és a lapos mellkas volt a divat, emellett viszont a termékenység volt a legtutibb tulajdonság. Viszont akár hasonlítasz Tudor Máriára, a legszebb Tudor-kori lányra, akár nem, egy biztos: a „szépségideál” mint örök forma nem létezik. A körülmények és az adott kor kultúrája határozza meg a standard szépség fogalmát. 2026-ban viszont szerencsére egyre inkább az elfogadáson van a hangsúly. Vagyis úgy vagy szép, ahogy vagy!

Ha még többet olvasnál a régi korok szépségeiről, akkor ezeket se hagyd ki!

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.