Az óraátállítás 2026-ban március 29-én, vasárnap lesz. Hajnali két órakor az órákat háromra kell állítani, vagyis aznap egy órával kevesebbet alhatunk. Az átállás nemcsak emiatt okoz kellemetlenséget sokaknak: a szervezetnek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az új ritmushoz.

Forrás: Getty Images
- 2026. március 29-én lép életbe a nyári időszámítás: hajnalban egy órával előre kell állítani az órákat, ami után tovább lesz világos esténként, ugyanakkor sokaknál fáradtságot és alvászavarokat okozhat az átállás.
- Az Európai Unió már 2018-ban felvetette az óraátállítás megszüntetését, de a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a jövőben a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben; Magyarország nyári időszámítást támogatná.
- A nyári időszámítás ötlete több mint kétszáz éves: Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, először Németország vezette be 1916-ban, Magyarországon szintén ekkor alkalmazták először, majd 1980-tól vezették be újra tartósan.
Óraátállítás 2026-ban: március 29-én tekerjük előre az órákat
Az óraátállítás napján, március 29-én Magyarországon este 19 óra 9 perckor nyugszik majd le a Nap. Innentől a nappalok hosszabbnak tűnnek, este tovább lesz világos. Az átállás azonban nem mindenkinek megy könnyen: sokan fáradtságot, alvászavarokat vagy koncentrációs nehézségeket tapasztalnak ezekben a napokban. Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt felvetette az óraátállítás eltörlésének lehetőségét, a gyakorlatban mindez máig nem valósult meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy amennyiben az uniós tagállamok közös döntést akarnak hozni, Magyarország inkább a nyári időszámítás mellett tenné le a voksát.
Az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított a témában. A felmérésben több mint 4,6 millió ember vett részt, és a válaszadók mintegy 80 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését. A bizottság ennek alapján 2021-től javasolta a rendszer kivezetését, a tagállamok azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a jövőben a téli vagy a nyári időszámítást alkalmazzák véglegesen. A döntés jelentős hatással lehet a gazdaságra, a közlekedésre vagy akár az energiafelhasználásra is. Emellett az egyes országok közötti időzónák összehangolása is komoly kihívást jelenthet.
A nyári időszámítás gondolata egyébként több mint két évszázados. Az ötlet Benjamin Franklintől származik, aki már 1784-ben felvetette a Journal of Paris című lapban, hogy a nappali világossághoz igazodva energiát lehetne megtakarítani. Az első ország, amely bevezette a nyári időszámítást, Németország volt 1916-ban, az első világháború idején, majd Nagy-Britannia is követte a példáját. Az Egyesült Államok 1918-ban csatlakozott, bár a mezőgazdaságból élők körében nem aratott osztatlan sikert. A második világháború idején ismét előtérbe került a kérdés, de az eltérő szabályok miatt sok helyen zavar alakult ki. Az Egyesült Államokban ezért 1966-ban elfogadták az úgynevezett Uniform Time Act törvényt, amely egységesítette az átállítás rendjét.
Nyári időszámítás Magyarországon
Magyarországon szintén 1916-ban vezették be először a nyári időszámítást, de a következő évtizedekben több alkalommal szünetelt. 1980-ban ismét bevezették, akkor még rövidebb időszakra. Európában 1996-tól egységesítették az átállítás szabályait. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én javasolta hivatalosan az óraátállítás megszüntetését, részben azért, mert nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy valóban jelentős energiamegtakarítással járna.
A tagállamoknak eredetileg 2019 elejéig kellett volna eldönteniük, melyik időszámítást választják véglegesen, de a megállapodás elmaradt, így a kérdés azóta is nyitva maradt.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


