Nem vagy olyan szexi, mint hiszed! A szakértők szerint túlbecsülöd a saját vonzerődet

csábítás vonzerő közösségi média
Mégsem a hipermaszkulinitás vagy a babaarc a siker titka? Egy friss kutatás szerint alaposan melléfogtunk abban, miben rejlik a vonzerőnk, és mit keres a másik nem, ráadásul önmagunkat is torzan látjuk.

Nap mint nap ömlik ránk a közösségi médiából rengeteg szépség- és randitipp, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy létezik egyetlen, mindenki által elfogadott szépségideál, amit ha elérünk, végre mindenki a lábunk előtt hever majd. Csakhogy kiderült, hogy az egész egy olyan illúzió, amire senki sem vágyik igazán és ennek köszönhetően túl- vagy éppen alábecsüljük a saját vonzerőnket. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal elemeztük ki a tanulmány eredményeit.

A vonzerő nem csak szélsőségekben rejlik.
Babaarcú szépség és baltaarcú macsó. Ez a két szélsőség uralja a közösségi médiát. De vajon tényleg ettől függ a vonzerő?
Forrás: 123 RF

Túlbecsülik az emberek a vonzerejüket

  • A nők durván túlbecsülik a férfiak által elvárt nőies vonások mértékét.
  • A férfiak azt hiszi,  a nőknek csak az extrém férfias arc jön be.
  • A kutatás szerint a saját elvárásainkat vetítjük ki a másik nemre.
  • A mesterséges ideálok kergetése csak rontja a saját testképünket.

A tanulmány szerint olyan célpontokra akarunk lőni, amelyek nem is léteznek, és közben észre sem vesszük, hogy a valóság sokkal színesebb és elnézőbb a mesterségesen létrehozott torz ideáloknál.

Csontig hatoló tévedések a vonzerőt illetően

A PLOS One folyóiratban megjelent 2024-es tanulmány rávilágított, hogy mennyire hamis az a szépségideál, aminek görcsösen meg akarunk felelni. A kutatók interaktív 3D-s fejmodelleket adtak a résztvevők kezébe, és négy dolgot kértek tőlük: alkossák meg a saját arcukat, azt az arcot, majd azt, ami számukra ideális lenne, illetve a vágyott partnerük arcát. Utóbbiból kettőt is kellett nekik csinálniuk: egy olyan arcot, amit egyéjszakás kalandra tudnak elképzelni, és egy másikat, amit hosszútávú kapcsolatra. A kísérlet eredménye, hogy a nők túlbecsülték a feminin vonások vonzerejét, a férfi részvevők pedig meg voltak arról győződve, hogy a nőknek rendkívül fontos a férfias, markáns állkapocs

Dr. Makai Gábor szerint a közösségi média egy húspiac, ahol a legjobb arcunkat próbáljuk megmutatni. Szerinte a social media egyik legnagyobb veszélye, hogy nem a valóságot, hanem egy idealizált, megszerkesztett világot látunk, ami könnyen torzíthatja az emberek önértékelését és a testképét. „A közösségi média használatakor gyakran egy idealizált, filterezett képet mutatunk magunkról, és ezzel könnyen elhitetjük a világgal, hogy ez a valóság. Az emberek ehhez a torzított képhez hasonlítják magukat, ami megingathatja az énképüket és az önértékelésüket." 

Pedig a valóságban a férfiak és a nők is sokkal természetesebb vonásokkal rendelkeznek, mint a filterezett virtuális valóságban. Ez a félreértés nemcsak a randizást teszi nehezebbé, hanem az önbecsülésünket is kikezdi. Ha elhisszük azt a mesét, hogy a „valódi szépség” az extrém végletekben rejlik, akkor a saját tükörképünket is örökké kevésnek fogjuk érezni.

De miért becsülik túl az emberek a saját vonzerejüket?

A tanulmány szerint a közösség média torzítja a testképünket, a saját és az ideális szexuális testkép közötti eltérés pedig együtt járt az ellenkező nem vágyainak téves értelmezésével. Más szóval, ha úgy gondoljuk, hogy az ellenkező nem a nőiesség vagy a férfiasság szélsőséges változatát akarja, akkor amellett, hogy a saját megjelenésünket elégtelennek éreztethetjük, akár túl is becsülhetjük a vonzerőnket, ha úgy véljük, mi megfelelünk a diktált szépségideálnak.

Ez segít megmagyarázni, miért vagyunk sokan meggyőződve arról, hogy ki kell javítanunk a különböző praktikák és szépészeti beavatkozások segítségével a külsőnkben talált hibákat, miközben egyre kevesebb sikerélmény ér minket a randizásban. A vonásainkat úgy módosítjuk, hogy az elképzelt elvárásoknak megfeleljenek, majd azon tűnődünk, hogy miért nem sikerült olyan párt találnunk, amilyet szeretnénk. Eközben a másik oldal ugyanezt teszi, csak az ellenkező irányban, mert úgy tűnik, mi egy olyan faj vagyunk, amely szeret körbe-körbe rohangálni, miközben ezt önfejlesztésnek nevezi.

Dr. Makai Gábor szerint: „A túlzott önfelértékelés mögött sokszor nárcisztikus működés is megjelenhet: az érintett idealizálja önmagát, miközben másokat leértékel, hogy fenntartsa ezt a képet, ám ennek hátterében gyakran épp a sérült önértékelés áll. Az állandó összehasonlítás fokozza a szorongást, ezért különösen fontos a tudatos médiafogyasztás, és annak felismerése, hogy a közösségi médiában látott, megszerkesztett képek nem a valóságot tükrözik, még akkor sem, ha idővel mi magunk is hajlamosak vagyunk elhinni, hogy azok valóban minket mutatnak.” 

Mitől lesz valaki vonzó?

Egyéni ízlés kérdése. Egész egyszerűen nem lehet egy univerzális ideálnak megfelelni, hiszen az emberek különböznek. Úgy tűnik, az önelfogadás és a helyes énkép sokkal fontosabb, mint a társadalom által ránk vetített elvárások. 

Ezek a cikkek is tetszeni fognak:

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.