Az AI „elbutító hatásának” a hátterében az úgynevezett kognitív teherátadás áll, magyarul egyre több feladatot szervezünk ki mesterséges intelligenciának. Bár ez rövid távon kényelmes, a kutatók szerint komoly ára lehet annak, ha az agyunk egyre kevesebbet dolgozik önállóan.

Forrás: Shutterstock
- A ChatGPT-t használók agyi aktivitása akár 55 százalékkal csökkenhet.
- A felhasználók kevésbé emlékeznek a saját munkájukra.
- A Google-effektust is erősíti.
- Egyes kutatások szerint nőhet a kognitív hanyatlás és a demencia kockázata.
- Az orvosi diagnosztikára is rányomja a bélyegét a korábbi AI-használat.
Így hat az agyunkra az AI
A massachusettsi egyetem kutatója, Nataliya Kosmyna észrevette, hogy a diákok egyre inkább mesterséges intelligenciával írják meg a dolgozataikat, és ezzel párhuzamosan könnyebben felejtenek. Egy kísérletben 54 diákot vizsgáltak: egy részük ChatGPT-t használt, mások keresőmotort, míg a harmadik csoport teljesen technológia nélkül dolgozott. Az eredmények egyértelműen különböztek. Míg a saját gondolkodásra támaszkodó diákok agya intenzív aktivitást mutatott, addig a ChatGPT-t használóknál ez jelentősen visszaesett.
A különbség számszerűsíthető: a mesterséges intelligenciát használó csoport agyi aktivitása akár 55 százalékkal alacsonyabb volt. Emellett ezek a diákok kevésbé tudtak idézni saját esszéikből, és gyakran nem érezték sajátjuknak a munkát.
A jelenség párhuzamba állítható a Google-effektussal, amikor az emberek a keresőmotorokra támaszkodva kevésbé jegyzik meg az információkat.
Kognitív hanyatláshoz vezet és egészségügyi kockázatai is vannak
A kutatások szerint a probléma túlmutat a tanulási nehézségeken. A pennsylvaniai egyetem vizsgálata a kognitív hanyatlásra világít rá. Ezt azt jelenti, hogy a felhasználók kritikátlanul elfogadják az AI válaszait, még saját megérzéseik rovására is, a gyerekek pedig előbb kérnek tanácsot a chatbotoktól, mint a saját szüleiktől, ami érzelmi eltávolodáshoz vezethet.
Hasonló hatásokat egészségügyi területen is megfigyeltek: egy kutatás szerint azok az orvosok, akik három hónapon át mesterséges intelligenciát használtak vastagbélrák-szűréshez, később rosszabbul azonosították a daganatokat, amikor az eszköz nem állt rendelkezésükre.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


