Egyre nagyobb az esélye egy erős El Niño kialakulásának, amely már 2026 közepétől világszerte érezhető lesz. A szakértők úgy látják: az idei év akár a valaha mért második legmelegebb lehet – írja a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentésében.

Forrás: Shutterstock
- 2026 első három hónapja a legmelegebb negyedév volt a mérések kezdete óta.
- 2026 a történelem második legmelegebb éve lehet.
- Az El Niño már május–július között kialakulhat.
- Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése rekordalacsony szintre csökkent.
- Világszerte magasabb hőmérséklet várható.
Az El Niño alakítja az idei nyár időjárását
Bár az év elején még egy gyenge La Niña-hatás mérsékelte a felmelegedést, a friss adatok és modellek már egyértelmű irányt mutatnak. A WMO legfrissebb közleménye szerint az egyenlítői Csendes-óceán térségében egyértelmű változás zajlik: a tengerfelszín hőmérséklete gyors emelkedésnek indult. Ez az egyik legfontosabb előjele az El Niño kialakulásának, amely várhatóan már 2026 májusa és júliusa között visszatér. „A klímamodellek most egyértelműen ugyanabba az irányba mutatnak, és nagy valószínűséggel egy El Niño-jelenség kezdetét jósolják, amely a következő hónapokban felerősödik” – mondta Wilfran Moufouma Okia, a WMO klímaelőrejelzési részlegének vezetője.
A prognózis szerint a következő három hónapban a szokásosnál magasabb hőmérséklet várható világszerte, a csapadék mennyisége pedig térségenként eltérően alakulhat.
Szélsőségekre lehet számítani
Az El Niño globális hatásai jól dokumentáltak: megváltoztatja a csapadékmintákat és általában tovább melegítik a bolygót.
A következő hónapokban szinte az egész világon az átlagosnál magasabb hőmérséklet várható, különösen Észak-Amerika déli részén, Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Európában és Észak-Afrikában.
A csapadék eloszlása ezzel szemben erősen változó lesz: egyes régiókban heves esőzések, máshol súlyos aszályok alakulhatnak ki.
Az El Niño tipikusan több csapadékot hoz Dél-Amerika déli részére, az Egyesült Államok déli államaiba, az Afrika szarva térségébe és Közép-Ázsiába, miközben Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsia egyes részein szárazságot idéz elő.


