2026.04.26.
Bár Kolumbusznak tulajdonítják, Amerika első felfedezői valójában a vikingek voltak. Közülük is kiemelkedik Gudrid Thorbjarnardóttir, egy rettenthetetlen asszony, aki félelmet nem ismerve nézett szembe a világ haragjával.
Még maga Kolombusz is tagadta, hogy ő fedezte fel Amerikát, mégis az egész világ őt ünnepli. 500 évvel azelőtt, hogy partra szállt volna a Bahamákon, a vikingek már megvetették lábukat a Vinlandnak nevezett földrészen. Az északi felfedezők közül is kiemelkedik egy bátor, erős asszony alakja, aki halált megvető bátorsággal dacolt a tengerrel és faggyal, hogy aztán Amerika első felfedezői között tartsák számon. Ismerd meg a rettenthetetlen Gudrid Thorbjarnardóttirt!
Forrás: Getty Images
Gudrid Thorbjarnardóttir élete
- A Vinland sagák szerint 980 körül született Izlandon.
- 1000 körül útnak indult és csatlakozott Vörös Erik grönlandi kolóniájához, később Vinlandba utazott.
- Kétszer ment férjhez, fia, Snorri Thorfinnsson volt az első európai, aki Amerikában született.
- Miután túlélte a viszontagságokat, folytatta utazásait, Gudrid Thorbjarnardóttir Rómába zarándokolt.
Viking asszony a tenger ellen – Gudrid Thorbjarnardóttir kora évei
Vörös Erik sagája szerint egy jósnő ezt jósolta a viking felfedezőnek: „Hosszú leszármazási vonal származik majd tőled, melynek minden ága felett egy fényes sugár ragyog majd.” Ez az említett fénysugár nem az utazó, hanem egy izlandi asszony, Gudrid Thorbjarnardóttir volt, aki egy előkelő vérvonal ősanyja lett.
A bátor viking nő életéről a Vinland sagák regélnek, melyek a normannok amerikai hódításairól szólnak, Vörös Erik, illetve a Grönlandi sagák alkotják. Az elbeszélések szerint ennek a rendkívüli asszonynak a története a 10. század végén indul, amikor az izlandi Snæfellsnes kicsiny falujában, Laugarbrekka-ban lepottyantotta a gólya. Korai életéről nem sokat tudni, apja egy helyi törzsfőnök volt, ősei között pedig egy Bölcs Unn nevű dublini viking királynő is felfedezhető.
A leírások szerint bölcs, feltűnő megjelenésű nő apjával egy elutasított lánykérést követően kerekedett fel, hogy Vörös Erik után menjen, aki addigra megalapította kolóniáját Grönlandon.
Nem volt viszontagságtól mentes a tengeri út, mivel a telepeseket szállító viking hajó viharba került és elsüllyedt. Odin kegyelméből Szerencsés Leif Eriksson megmentette Gudridot annak apjával és férjével együtt, így eljutottak a hatalmas szigetre. Ekkor még nem sejtetették, hogy az igazi tortúra csak most veszi kezdetét.
A grönlandi viking kolónia viszontagságai
Miután megérkeztek Grönlandra, nem az ígéret, hanem a szenvedés földje várta a vikingeket. Már az első telükön éhínség sújtotta a grönlandi viking kolóniát, amit az asszony is csak épphogy túlélt, férje viszont nem volt ilyen szerencsés. Olyan súlyos volt a helyzet, hogy a keresztény vallású Gudrid csatlakozott egy pogány szertartáshoz, hogy elűzze az ártó szellemeket.
Forrás: Getty Images
Férje halála után nem sokkal hozzáment Vörös Erik fiához, Thorsteinhez, akivel Vinlandba akartak utazni, hogy sógora holttestét visszaszerezzék, ám hajójuk léket kapott és sohasem érte el Amerikát. Egy forrás beszámolója szerint visszafordultak, és egy grönlandi pogány farmer tanyáján vészelték át a telet. A sagák itt némileg mesés irányt vesznek, mivel a beszámolók szerint pestis dúlt a farmon, a gazda felesége pedig egy este az ablakon kipillantva nem csak saját, de Thorstein Eriksson szellemét is meglátta. Az asszony, illetve Thorstein reggelre a túlvilágon itta a mézsört, ám Gudrid túlélt egy újabb telet.
Ki fedezte fel először Amerikát? Vinland normann harcosai
Mielőtt elmesélnénk a viking asszony Amerikában töltött idejét, szót kell ejtenünk Vinlandról, amit Kolombusz előtt 500 évvel fedeztek fel a normannok. A mai Újfundlandon elterülő part menti sáv tévesen az ott termő bogyós gyümölcsről kapta nevét, mivel a vikingek szőlőnek hitték. Kr.u. 1000 körül jöttek létre az első normann kolóniák Leif Eriksson vezetésével, ám az őslakosok támadásai, valamint a rosszul felhasznált termőföld miatt az északiak nem tudtak tartósan megtelepedni, ahogy azt Gudrid története is remekül illusztrálja.
Forrás: Getty Images
A viking asszony második férje halála után nem sokkal úja megházasodott, ezúttal egy izlandi kereskedő, Thorstein Karlsefni volt a szerencsés, akivel hamarosan Vinlandba utaztak a jobb élet reményében. Nem egyedül vágtak neki az Atlanti-óceánnak: hatvan férfi, öt nő és több rakomány állat tartott velük, ahol több mint három évet éltek túl.
1005 és 1013 között megszületett fiuk, Snorri Thorfinon, aki az első európai származású volt, aki Amerikában született.
Azonban az elszigeteltség, illetve az őslakosokkal való összetűzések miatt a család Snorri három esztendős korában úgy döntött, visszaköltözik Izlandra. Az óhazában egy farmon telepedtek le, ahol a sagák szerint a párnak egy második fia is született, ám Gudrid nem sokkal később megözvegyült.
Utazásait azonban nem hagyta abba, többek között Rómába is elzarándokolt, ahol, ha hinni lehet a feljegyzéseknek, még a pápával is találkozott. Miután hazatért Izlandra, kolostort alapított és apácaként élte le élete hátralévő részét. Utazásai révén érdemelte ki a víðförla becenevet, mely óészaki nyelven „messzire utazót” jelent.
Gudrid Thorbjarnardóttir élete a sagákban és valóságban
A normannok történetének egyik legismertebb forrásai az izlandi sagák, ám érdemes őket fenntartásokkal kezelni. Egyfelől számos mesés, mitologikus elemet tartalmaztak, ahogy az Gudrid grönlandi farmon töltött tele is illusztrálja. Másfelől évszázadokkal azután keletkeztek, hogy az Észak-európaiak áttértek a kereszténységre, így némely eleme a kultúrának máshogy jelenik meg. Gudrid Thorbjarnardóttir teljesítménye úgy is lenyűgöző, ha a Vinland sagáknak csak a fele igaz.
Kalandozz a viking történelemben:
