Mindenki az előre megírt sorsát éli vagy „az ember szabadságra van ítélve”? – Jean-Paul Sartre meghökkentő üzenetei

születésnap Jean-Paul Sartre filozófus
Sokan hisznek abban, hogy van egy előre megírt utuk, egy sorsvonaluk, melyre valamiféle univerzális erő tereli az embert. Ám az egyik legmeghatározóbb francia filozófus egészen mást állított: Jean-Paul Sartre szerint nem létezik sors, a döntéseink és azok következményei alakítják az életünket.

Jean-Paul Sartre 1905. április 15-én született Párizsban, és a 20. század egyik legmeghatározóbb gondolkodójává vált. Bár Sartre ateista volt, egyes nézetei nagyon is egybecsengtek bizonyos spirituális tanokkal. De mi is pontosan az az irányzat, amit képviselt?

Portrait de Jean-Paul Sartre chez lui dans son bureau à Paris dans les années 70, France. (Photo by STILLS/Gamma-Rapho via Getty Images)
Jean-Paul Sartre nem hitt Istenben, éppen ezért utasította el a sors gondolatát is. 
Forrás: Getty Images

Mit jelent az egzisztencializmus – és miért forgatta fel a világot?

Az egzisztencializmus lényege elsőre átlátható, mégis nehezen elfogadható: nem születünk kész „sorssal” vagy előre meghatározott személyiséggel. Egyszerűen csak létezünk, és azzá válunk, amit a döntéseinkkel létrehozunk. Nincs semmilyen előre megírt történet, sem kijelölt út. Csak választások vannak, és azok következményei. Ez a gondolat egyszerre felszabadító és ijesztő – hiszen ha nincs sors, akkor nincs kifogás sem, és a felelősség teljes egészében a miénk.  

Jean-Paul Sartre ateista volt – mégis meglepően „spirituális” gondolatokat hagyott ránk

Jean-Paul Sartre nyíltan ateista volt: nem hitt Istenben, éppen ezért utasította el a sors gondolatát is. A fókuszt egyértelműen az egyéni felelősségre helyezte – ha jobban megnézzük, a gondolatai sok ponton visszaköszönnek a modern spiritualitásban, a karmában és más metafizikai törvényekben. Egyre több spirituális irányzat említi, hogy nem csupán egyetlen sorsvonal létezik, hanem lehetőségünk van a választásra: döntéseinkkel különböző életutakat aktiválhatunk, és mi magunk formálhatjuk a valóságunkat.  

Sartre ezt nem energetikai törvényekkel vagy az univerzummal magyarázta, hanem az egyéni szabadsággal, szabad akarattal, de a lényeg meglepően hasonló.

A világ mint illúzió – minden belül dől el

Sartre másik fontos alapelve, hogy az, ahogyan a világot látjuk, sokszor nem több, mint illúzió. Történeteket gyártunk magunknak olyan igaznak hitt kijelentésekkel, mint hogy „ilyen az életem”, „ez az én sorsom”. Ezek azonban nem objektív igazságok, hanem érzelmi állapotunkból fakadó értelmezések. 

Az emóciók mágiája

Sartre szerint az érzelem nem egyszerű reakció, hanem egyfajta „mágikus aktus”: a tudat átírja vele a valóságot. Amikor félünk, vágyunk valamire vagy szenvedünk, nemcsak érzünk, hanem egy teljesen új világot hozunk létre, amelyben minden ennek az emóciónak a törvényei szerint működik. Ez azt jelenti, hogy a valóság, amit nap mint nap megélünk, sokkal inkább belső állapotaink lenyomata, mintsem egy objektív, tényszerű felismerés. Az emócióink szó szerint „színezik át” a világot: amitől rettegünk, az fenyegetővé válik, amit szeretünk, az fényesen ragyogni kezd. Így válik érthetővé Sartre egyik legmélyebb felismerése: nem a világ változik körülöttünk, hanem az a tudat és „szemüveg”, amelyen keresztül számunkra a külvilág megmutatkozik.  

Hand throwing dice into the air, representing the concept of luck, probability, and destiny.
A kocka el van vetve? 
Forrás: Shutterstock

Önámítás: a legnagyobb belső csapda

A filozófus szerint az egyik legnagyobb illúzió az, amikor elhisszük, hogy nincs választásunk. Amikor a „sorsra” hivatkozunk, sokszor valójában a félelmeink mögé bújunk, és igyekszünk elkerülni a felelősségvállalást. Ez az önámítás látszólagos biztonságot ad, de közben meg is köt minket.  

A szabadság, ami egyszerre ajándék és teher

Sartre egyik híres mondata szerint „az ember szabadságra van ítélve”. Ez azt jelenti, hogy nincs menekvés a döntések elől: minden választásunkkal, döntésünkkel formáljuk önmagunkat és az életutunkat. És talán ezen a ponton ér össze igazán a filozófia és a spiritualitás: Jean-Paul Sartre több elve erősen párhuzamba állítható az ismert metafizikai törvényekkel:   

  • az ok-okozat (karma) nála személyes felelősségként jelenik meg;
  • a vonzás törvénye a tudat jelentésteremtő működésében;
  • az „amint bent, úgy kint” elv a belső állapotok világformáló hatásában;
  • a szabad akarat törvénye radikális, központi alapelvként;
  • míg a rezgés törvénye az emóciók által átírt valóságélményben köszön vissza.

Sors vagy szabad akarat?

Lehet, hogy Sartrénak igaza volt, és nincs előre megírt sors, és a világ sem olyan szilárd, mint hisszük. De talán éppen ez adná számunkra a legnagyobb szabadságot és ajándékot, hiszen így minden pillanatban lehetőségünk lenne új irányt választani – és ezzel együtt egy számunkra ideális életet teremteni

Olvasd el az alábbi spirituális témákat feldolgozó cikkeinket is:

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.