2026.04.08.
Mindig a lehető legrosszabb forgatókönyvre gondolsz? Állandóan szorongsz a jövő miatt? Akkor téged is utolért modern társadalmunk népbetegsége, a katasztrofizálás, mely mögött komoly pszichés okok állnak.
A toxikus pozitivizmus egészségtelen dolog, ám egyesek hajlamosak átesni a ló túloldalára. Amikor valaki bármi különösebb ok nélkül a legrosszabb kimenetelt feltételezi és még a legjelentéktelenebb ügyek kapcsán is katasztrófát vizionál, azt nevezi a pszichológia katasztrofizálásnak. A vészmadárság mellett a jelenséghez az is hozzátartozik, hogy az összes pozitív kimenetelt figyelmen kívül hagyják, még ha az orruk előtt is van. Összeszedtünk 5 okot, amiért valaki mindig a legrosszabbat feltételezi.
Forrás: Getty Images
A katasztrofizálás dióhéjban
- Értelmes, objektív ok, információ nélkül legrosszabbat feltételezni: ez a katasztofizálás.
- A jelenségnek az is része, hogy az illető figyelmen kívül hagyja a pozitívumokat.
- A pszichológia szerint szorongás, maximalizmus is az okok között szerepel.
Készülj a legrosszabbra! A katasztrofizálás 5 oka
Ez a jelenség egyfajta kognitív torzítás, amikor az agy a „jobb félni, mint megijedni” elvét eltúlozva mindig a legrosszabbat feltételezi. Annál is inkább nehéz megküzdeni a gondolkodásmintával, minthogy hosszú idő alatt alakul ki, melyben evolúciós ok is közrejátszhat. Ugyanis aki mindenről a legrosszabbat feltételezi, egyfajta „túlélő üzemmódban” van.
Csakhogy így nem lehet hosszú távon élni, bizonyos pszichés tényezők pedig fokozzák az erre való hajlamot. Lássuk hát, mik ezek!
1. Maximalizmus
Tán elsőre furcsán hangozhat, ám a felszín alá nézve mégis van benne ráció. Egy perfekcionista ugyanis merev kognitív mintákkal rendelkezik, ami ettől eltér, katasztrófával ér fel a szemükben. Mindenben a tökéletességet várják el, mely lássuk be, irreálisan magas mérce, ha pedig nem pontosan úgy történik valami, ahogy elképzelték, azonnal kudarcnak érzékelik. Elsősorban az önmagukkal szemben támasztott túlzott elvárásokon kell lazítani.
2. Alacsony önbecsülés
Az önbecsülés, önbizalom alacsony szintje vagy annak hiánya gyakran katasztrofizálásban nyilvánul meg. Ilyenkor saját cselekvőkészségében, érdekérvényesítésében kételkedik az illető, így bármilyen, kicsit is bizonytalan helyzetben rögtön a legrosszabbra gondolnak, még akkor is, ha például egy mezei bevásárlásról van szó.
3. Szorongás
Akit krónikus szorongás gyötör, hajlamos túlgondolni mindent és nehezen birkózik meg a bizonytalanság érzésével. Mivel szélsőségesen tartanak a jövőtől, mintegy védekező mechanizmusként mindig a legrosszabb forgatókönyvet futtatják le. Ez hosszú távon torz gondolkodást, illetve további pszichés problémákat okozhat.
4. Krónikus stressz
Amikor valaki állandó jelleggel, nagy mennyiségű stressznek van kitéve, az agy kémiája felborul, állandó készenlétbe kényszerül. Amikor valaki konstans a „harcolj vagy menekülj” állapotában van, kialakíthat egy olyan elkerülő mechanizmust, hogy mindig a legrosszabbtól tart. Az agy a menekülést választja, az illető pedig minden alkalmat megragad, hogy meneküljön a stresszhelyzetből.
5. Traumák, rossz megküzdési stratégiák
Leggyakrabban korábbi negatív tapasztalatok hatására alakul ki a katasztrofizálás, amikor az egyén szinte azonosul a negatívumokkal és meg van győződve róla, hogy vele csak a legrosszabb történhet. Kialakul a pesszimizmus, amikor pedig ismerős, veszélyesnek ítélt helyzet merül fel, az agy automatikusan védekező üzemmódot vesz fel.
Katasztrofizálás kezelése okosan?
Attól függően, hogy milyen súlyos a helyzet önismerettel kell kezdeni a dolgot, azonban nem árt felkeresni egy szakembert, aki segít a megfelelő megküzdési stratégiák kialakításában. Hisz a katasztrofizálás az csak egy tünet, melyet számos pszichés tényező okozhat. Mielőtt a legrosszabbat feltételeznénk, tegyük fel a kérdést: Milyen bizonyítékaim vannak a negatív gondolatokra?
Ismerd meg az emberi psziché rejtelmeit:
