Fogság és diadalmas uralkodás: ki volt Kleopátra Szeléné, a nagy egyiptomi fáraónő lánya?


Ugyan VII. Kleopátra halálával leáldozott a fáraók korának, Egyiptom pedig római provincia lett, a királynők királynőjének öröksége tovább élt. Egyik gyermeke, Kleopátra Szeléné felcseperedvén saját jogán is uralkodott férje, II. Juba oldalán Mauritaniában. Regnálása alatt virágzott a kultúra, oktatás, hatása még halála után évtizedekig is kézzel fogható volt. Akkor vajon miért nem maradt meg a köztudatban? Épp ennek jártunk utána!

Az utolsó egyiptomi fáraó és a római politikus-hadvezér románca nem csak az irodalmi alkotások lapjain volt tragikus. Szerelmükből három gyerek is született, akik közül az egyetlen lány, a kr. e. 40 körül született Kleopátra Szeléné a legkiemelkedőbb. Korai éveit Alexandriában töltötte, egyiptomi műveltséget szerzett, ám alig tízévesen az egész világa összeomlott.
Ugyanis, amikor Octavianus seregei Hórusz birodalmának fővárosa felé közeledtek, Antonius és Kleopátra öngyilkosságot követett el, árván hagyva gyerekeiket. Azonban Kleopátra gyermekei túlságosan értékesek voltak ahhoz, hogy csak úgy hagyják őket elmenni.
Kleopátra Szelénét fivéreivel együtt a Palatinus dombon lévő villába szállították, ahol apjuk korábbi felesége, Octavia szárnyai alatt római neveltetésben részesültek.
A lány és ikerfivére – Alexander Helios, valamint Ptolemaiosz Philadelphosz – ugyan királyi ellátásban részesültek, ám életük ettől függetlenül egy díszes kalitkára hasonlított. Mivel fontos politikai foglyok voltak, állandó ellenőrzés alatt álltak, minden lépésüket őrök hada kísérte. Amíg Kleopátra gyermekei életben voltak, addig volt esély arra, hogy egy lehetséges ellenállás jelképeivé váljanak, ha Egyiptom megunt volna provincia lenni.

Szerepük megértéséhez ki kell térni Egyiptom és Kleopátra ellentmondásos megítélésére. A római propaganda egy gonosz, cselszövő nőként ábrázolta a tragikus sorsú fáraónőt, aki megbomlasztotta Octavianus és Marcus Antonius szövetségét. Ezzel szemben az egyiptomi kultúra és műveltség nagy népszerűségnek örvendett.
A testvérek politikai foglyok, egyben díszes trófeák voltak, ez a fáraók birodalmának behódolását jelentette.
Például amikor Octavinaus katonai győzelmeit ünnepelték i. e. 27-ben, Kleopátra lánya fivéreivel együtt anyjuk aranyozott, áspiskígyót tartó szobra mellett vonult. Azonban Kleopátra Szeléné helyzete továbbra is kétséges volt: földjei, országa nem volt, ám hivatalosan mégis Egyiptom jogos uralkodójának számított. Ráadásul még szülei éveiben Kréta, valamint a mai Líbia területén található Kürenaikia királynőjévé nyilvánították. (Fivérei eddigre már meghaltak.)
Az időközben Augustus császárrá vált Octavianus is nehéz helyzetben volt, hisz Kleopátra Szeléné kivégzésével lázadást kockáztatott volna, viszont túl nagy hatalmat sem adhatott a kezébe. A gordiuszi csomót egy házasság oldotta fel: hozzáadták egy másik leigázott királyság, Numídia utolsó örököséhez, a későbbi II. Jubához. Létrehoztak számukra egy klienskirályságot, Mauetania néven, mely a mai Algéria és Marokkó sivatagos lankáin terült el.
A feljegyzések szerint harmonikus házasságuk volt, melyből két gyerek is született: egy fiú, Ptolemaiosz, illetve egy kislány, Drusilla. Az ásványkincsekben és természeti erőforrásokban bővelkedő országban vibráló kultúrát és gazdagságot építettek föl, melyről a mai napig regélnek a régészeti emlékek.

Kleopátra Szeléné bebizonyította, hogy az édesanyja lánya, hisz nem állt félre, hogy királynéként a történelemkönyvek margóján kötögessen. Részt vett országa közigazgatásában, mindennapi ügyeiben, követeket fogadott és fenntartotta a kapcsolatot más női uralkodókkal. Élénk levelezést folytatott például, Amanirenasz királynővel, aki az Egyiptommal szomszédos Kushita királyságot uralta.
Hatalmát jól jelzi, hogy nemcsak férjével közös, de önálló érméket is veretett.
Férjéven nagy építkezésekbe kezdtek, hatására pedig az egyiptomi kultúra is meghonosodott királyságában, még egy utolsó fejezetet írva Hórusz birodalmának történetébe. Csakhogy az ezredforduló környékén Kleopátra Szeléné váratlanul elhunyt, ami véget vetett a diadalmenetnek. Halála után férje még két évtizedig uralkodott, hogy aztán egy közös mauzóleumba temessék őket. Ugyanakkor a régészeti leletek tanulsága szerint még távozása után évtizedekig is az arcképével vert pénzérmék voltak forgalomban.
A római történetírók jellemzően csak akkor írtak a csatlós királyságokról, ha azokban zűr támadt. Az, hogy Kleopátra Szeléné és országa keveset szerepel az iratokban, az annak a jele, hogy csöndes, békés uralkodás útján virágoztatta fel második hazáját. Az ő befolyása nélkül utódai sem tudtak volna hatalmat gyakorolni, miután távozott.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.