3 téma, amiről nem beszélünk a munkahelyen, pedig kellene

A munkahelyeken a vezetők leginkább a teljesítményt díjazzák, míg hajlamosak elfelejtkezni egy másik fontos tényezőről: a lelki egészségről, pedig enélkül nem várható el, hogy az emberek a maximumot tudják nyújtani. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a munkavállalók miről (és miről nem) folytatnak beszélgetéseket a munkahelyükön. Megkérdeztük Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust, hogy miként érdemes kezelni ezeket a kényesnek tartott beszédtémákat.

Egy átlag munkanap tele van meetingekkel, e-mailekkel és határidőkkel. Ezek stresszt okoznak, amivel pedig könnyű túlterhelődni. Ilyenkor kerülnek előtérbe a stresszkezelési módszerek és az emberi kommunikáció fontossága. A munkahelyi beszélgetés az egyik leghatékonyabb módja a munkahelyi közérzet javításának, de sok vezető teljesen elsiklik efelett. Pedig, ha az emberek csendre és folyamatos alkalmazkodásra vannak kényszerítve, az a hamar kiégéshez és a teljesítmény csökkenéséhez vezethet. Ha te is csak várod a csodát, miközben belül széthullasz, azzal nemcsak magadnak, de a cégnek is ártasz, hiszen egy zombival senki sem szeret együtt dolgozni. Van három tabutéma, amelyeknek a kerülése különösen rossz hatással van a munkahelyi kultúrára és most Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus segítségével végigmegyünk ezeken. 

Túlterheltség: „Ezt így nekem túl sok.”

Sokan azt hiszik, ha bevallják, hogy túl sok a meló, akkor alkalmatlannak fognak tűnni. Sok munkavállalónak nem is a munka mennyiségével és a határidőkkel van a legnagyobb problémája, hanem azzal, hogy az érzelmi terhelés elviselhetetlenné válik. A pszichológusok szerint amikor az elvárások túllépik az emberi teherbírás határait, sokan ahelyett, hogy megneveznék az érzéseiket és határokat húznának, inkább csendben tudomásul veszik a helyzetet, emiatt pedig folyamatosan romlani kezd a teljesítményük.

Még ha sikerül is azonosítaniuk a problémát, a munkavállalók félnek magukat kevésbé kompetensnek és megbízhatónak mutatni, mert attól tartanak, kevésbé fogják őket alkalmasnak tartani a munkahelyükön betöltött pozíciójukra. A vezetők számára egy ilyen beszélgetés lehetőség arra, hogy hogyan tegyék kellemesebbé a munkahelyi légkört az alkalmazottak számára. Ráadásul egy őszinte beszélgetés pont azt mutatja meg a főnöködnek, hogy felelősségteljes felnőtt vagy, aki szeretné jól végezni a munkáját.

„Ha eljutunk addig, hogy nem biztos, hogy velünk van a baj, amiért úgy érezzük, túl vagyunk terhelve, akkor készen állunk a probléma megoldására. Mindig stresszes ezt a főnökkel közölni, mert az ember úgy van vele, hogy könnyen megütheti a bokáját, de ez nem feltétlenül van így. Minél tovább halogatjuk a problémák megbeszélését, annál jobban tetézzük a bajt, mivel hosszabb távon a stressz hatása akár agresszívvá is lehet minket, ami egyenes út lehet a kirúgás felé.” – mondja Dr. Makai Gábor.

Kiégés: „Már nem érzem magaménak ezt a munkát.”

A kiégés legveszélyesebb fázisa, amikor már nem érzel semmit, csak egyszerűen nincs már motivációd a munkához. Ez az érzelmi elszigetelődés olyan, mint egy rossz párkapcsolat, amikor még együtt laktok, de már külön ágyban alszotok, és eljön a nap, amikor kimondjátok, hogy vége. Azok a vezetők, akik kerülik, hogy erről a témáról beszélgessenek az alkalmazottakkal, gyakran anélkül veszítenek el embereket, hogy rájönnének, mi is történik igazából.

Dr. Makai Gábor szerint érdemes meghatározni, hogy mik azok a tényezők, amik miatt valaki nem érzi magát jól a munkahelyén, és hogy min kéne változtatni. „Ha túl sok az elvárás, ezen pszichés teher alatt az ember könnyen megtörhet, ezért sokszor nemcsak rossz döntések születnek ilyenkor, hanem alvászavar és krónikus betegségek is kialakulhatnak.” – tette hozzá a szakember.

Visszajelzés a főnöknek a munkáról: „Szerintem, főnök, így jobban lehetne csinálni.”

Te is imádsz egy kávé mellett panaszkodni a munkádról? Lehet, jobban tennéd, ha inkább főnöködhöz fordulnál! Sokan kerülik, hogy megmondják a felettesüknek, hogy mi a dolga. Pedig mivel előfordul, hogy akik felelős pozícióba kerültek, nem küldik el a megfelelő tréningre, ezért hatalmas segítség nekik, ha kapnak olyan visszajelzéseket, hogyan csinálhatnák jobban. Érdemes megváltoztatni a főnök-beosztott viszonyt.

Dr. Makai Gábor szerint a probléma gyökere a hozott mintákban keresendő: „Ódzkodunk a főnöknek való tanácsadástól, mert az van a fejünkben, hogy a főnök mindent jobban tud. Azt mondja a pszichológia, ha le tudjuk győzni azt a félelmünknek, hogy kirúgnak és megaláznak, ha megszólalunk, akkor sokkal harmonikusabb lesz az életünk.”

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: