2026.04.02.
A 15-17. században egészen szokatlan tömegpszichózis tombolt Európában: azt hitték az emberek, hogy testük üvegből van. Meglepő, de a téveszme mögött racionális pszichés okok állnak.
VI. Károly francia király sokszor napokig nem hagyta el lakosztályát, órákig feküdt takarókba bugyolálva, ruháját vasrudakkal erősítette meg. Erre a különös viselkedésre szokatlan rögeszméje ad magyarázatot: úgy hitte, üvegből van. Ha abba a hitbe ringatnánk magunkat, hogy ez csupán az uralkodó sajátos hóbortja volt, ki kell ábrándítsunk mindenkit, ugyanis az „üveg téveszme" gyakori pszichés zavar volt a késő középkor és kora újkor folyamán. Utánajártunk a királyi udvarokat sújtó tömegpszichózis okának!
Forrás: Getty Images
Üvegemberek a történelemben
- VI. Károly frania király, Alexandra bajor hercegnő, és számos értelmiségi szenvedett „üveg téveszmében".
- A felvilágosodás, alkímia és fejlőfő tudományok okolhatók a pszichózisért.
Üvegzongora és az őrült király
A mentális problémák és szorongások igen változatos, bizarr nem mellesleg kétségbeejtő módon nyilvánultak meg. Erre mi sem jobb példa, minthogy a 15. és 17. század környékén aggasztóan sok, ráadásul művelt ember hitte magáról, hogy teste törékeny üvegből van. A tömegpszichózis leghírhedtebb áldozata a már említett őrült VI. Károly francia király, aki téveszméje miatt nem engedte, hogy megérintsék, olykor hónapokig hanyagolta a tisztálkodást, és vasrudakkal megerőstett ruhában járt.
Az őrült király azonban csak a jéghegy csúcsát jelentette, ráadásul sok esetben csak bizonyos testrészekre terjedt ki a téveszme. Egy francia orvos feljegyzést készített egy úriemberről, aki meg volt róla győződve, hogy alfele velencei üvegművesek legfinomabb terméke. Egy, a romantikát kissé túldimenzionáló lovag szerint szíve volt üvegből, szó szerint értelmezve az „összetört szív” elméletét. Egy harmadik nemes úr pedig fejéről gondolta, hogy míves üveg alkotja, így egész nap vassisakot viselt.
Alexandra Amália bajor hercegnő esete még ennél is különlegesebb: az volt a rögeszméje, hogy lenyelt egy üvegzongorát.
A hercegnő elmélete szerint még gyerekként nyelte le a hangszert, ami felnőttként is a gyomrában maradt. Attól való félelmében, hogy a zongora összetörik benne és átszúrja a szerveit, így rendkívül lassan mozgott, lábujjhegyen járt a folyosókon és oldalazva ment át az ajtókon. Pszichológusok feljegyzései szerint Alexandra Amália OCD-ben is szenvedhetett, mivel kizárólag fehér ruhát viselt, önmaga és környezete tisztaságára mániákusan ügyelt. Tekintve hogy a bajor uralkodókat adó Wittelsbach-dinasztiában nem volt ritka az elmebaj, a hercegnő állapota sem olyan meglepő.
A tömeges üveg téveszme lehetséges okai
Amikor ez a bizarr téveszme tombolt, a történelem épp egy rendkívül változékony korszakban járt: pestisjárvány tizedelte Európát, háborúk pusztítottak, új ideológiák jelentek meg. Ha ez nem lett volna elég, még a nagy földrajzi felfedezések is elkezdődtek. Ez az instabilitás fojtogató szorongást okozhatott, mely különböző tévképzetekben nyilvánult meg, így a törékeny testrészek eszméje már nem is olyan légből kapott. Ez azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miért pont az üveg volt a pszichózis alapja.
Valóban, arról is vannak feljegyzések, hogy bizonyos személyek úgy hitték cserépből vagy vajból állnak bizonyos testrészeik.
Csakhogy a 15-17. században az üvegnek mágikus erőt tulajdonítottak: a tudósok üveglencséken keresztül fedeztek fel új bolygókat, a szemüveg pedig a látást javította. Ahogy fejlődött az alkímia és üvegművesség, a drága luxuscikk, elsősorban a forradalmian új velencei üveg a tudomány és fejlődés szimbólumává vált.
Az üveg téveszme azért a művelt rétegekben szedte áldozatai, mert orvosi irodalmat, történelmi beszámolókat olvastak erről a jelenségről, ami az írás útján tömegpszichózissá terebélyesedett. Ez a téveszme a 19. században tűnt el az orvosi irodalomból, amikor az üveg már nem számított olyan különlegesnek.
Üvegemberek a történelemben
Egészen félelmetes, hogy az üveg téveszme hatásmechanizmusa a mai napig fennmaradt: egy gyorsan változó világra adott szélsőséges válasz. Kísértetiesen hasonlít hozzá például a halottinterne- teória vagy az az elképzelés, hogy amit mi valóságnak érzékelünk, az nem több puszta szimulációnál.
Ismerd meg a történelem bizarr oldalát:
