Megnéztük A gesztenyeember 2. évadát − A Bújócska elbukott ott, ahol az 1. évad győzött


Kettős érzést hagy a nézőben: a sorozat továbbra is erős skandináv noir atmoszférával és nyugtalanító képekkel dolgozik, ám mivel a kiber-thriller irányába tolódik, valahogy elveszíti azt a feszes, lélektanilag hátborzongató hangulatot, ami az első évad, A gesztenyeember legnagyobb erőssége volt.

A gesztenyeember címet viselő 1. évad Koppenhágában játszódik, amelyben két nyomozó kutat egy különösen kreatív sorozatgyilkos után, aki minden kegyetlen gyilkosság helyszínén gesztenyéből készült figurákat hagy hátra.
A második, Bújócska címet viselő hatrészes évad egy 41 éves nő eltűnésével indul, akiről hamar kiderül, hogy valaki zaklatta.
Mark Hess (Mikkel Boe Følsgaard) és Naia Thulin (Danica Curcic) nyomozók visszatérnek, hogy vezessék a nyomozást, és hamarosan egy olyan elkövető nyomára bukkannak, aki egy kegyetlen bújócskával pszichológiai terror alatt tartja áldozatait.
Az ügy rövid időn belül kapcsolatba kerül egy két évvel korábbi, máig megoldatlan tinédzsergyilkossággal. Innen indul igazán a feszültséggel teli nyomozás, miközben a két főszereplő nemcsak a rejtély darabkáit próbálja összerakni, hanem saját, korábbi konfliktusok miatt megromlott viszonyát is igyekszik helyrehozni.
A Søren Sveistrup népszerű regényén alapuló alkotás elmozdul a klasszikus sorozatgyilkosos formulától a kiber-thriller irányába. Sajnos kevésbé nyújtja azt a csontig hatolóan rettegős atmoszférát, ami az első évadot jellemezte – inkább emlékeztet egy amerikai produkcióra.
Több az akció, több az erőszak, de kevesebb a lélektani mélység.
Danica Curcic és Mikkel Boe Følsgaard párosa között még mindig működik a kémia, és az ő alakításuk az, ami az unalmasabb jeleneteken is átsegíti a nézőt. Merthogy a Bújócskában bizony rengeteg jelenet játszódik monitorok előtt, ahol kódokat, IP-címeket és adatfolyamokat elemez a rendőrség. Ezek a részek – bár a hitelességet szolgálják – vizuálisan kevésbé izgalmasak.
A képi világ (Adam Wallensten munkája) hű marad a dán hagyományokhoz: hideg színek, rengeteg árnyék, tágas, de nyomasztó külső terek és klausztrofób belsők. A kamera gyakran használ leskelődő szögeket, ami remekül rímel a kiber-stalking (internetes zaklatás) témájára.
Az első évad precíz volt, a Bújócska viszont hemzseg az olyan logikai bukfencektől, amelyek még egy kamasznak is feltűnnének. Például amikor három, golyóálló mellényt viselő és automata fegyverrel felszerelt rendőrt egyetlen, minden lövés után kézzel újratöltő vadászpuskás támadó iktat ki.
Több jelenetben a rendőrök nem hívnak azonnal segítséget, amikor közvetlen életveszélybe kerülnek, és nem használják az adóvevőjüket olyan helyzetekben, ahol az kötelező lenne.
A gesztenyeember folytatása sajnos tipikus példája annak, amikor egy sikersorozat túl akarja szárnyalni önmagát, de közben elfelejti, mitől működött az eredeti. A Bújócska egy vizuálisan gyönyörű, technikailag profi, történetmesélésében azonban döcögős alkotás, de legalább eléri, hogy kétszer is meggondolod, hogy bekapcsolva hagyd-e a laptopod kameráját.
Műfaj: Bűnügyi dráma, misztikus thriller, skandináv krimi
Főszereplők: Danica Curcic (Naia Thulin), Mikkel Boe Følsgaard (Mark Hess), Sofie Gråbøl (Marie Holst), Katinka Lærke Petersen (Sandra Lindstrøm)
Rendezők: Milad Alami (koncepcionális rendező) és Roni Ezra
Operatőrök: Laust Trier-Mørk és Sebastian Winterø
Hol látható? 2026. május 7-től a Netflixen



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.