Minden, amit az emberiség múltjáról hittünk, hazugság volt? Forradalmi felfedezés született!
2026.05.03.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huEgy friss kutatás eredménye mindent átírt, amit az emberi faj eredetéről hittünk. Új DNS-vizsgálatok megcáfolták a régi, Afrikán kívüli elméletet.
Valószínűleg a kedves olvasó is úgy tanulta általános iskolában, hogy az emberi faj egyetlen nagy populációból fejlődött ki, ami aztán benépesítette az egész bolygót. Ez a más néven „Afrikán kívüli elméletnek” nevezett hipotézis megdőlni látszik egy nemrégiben elvégzett DNS-vizsgálat szerint. Afrikai őslakosok genomjának vizsgálatai során ugyanis kiderült, hogy valószínűleg több, egymással kapcsolatban álló populációból fejlődött ki az emberiség. Bevezetünk egy forradalmi kutatás részleteibe!
Forrás: Getty Images
Az emberiség múltja és jelene:
- Az „Afrikán kívüli elmélet” szerint az emberiség egyetlen populációból fejlődött ki.
- A nama nép genetikai vizsgálatai megdönthetik a régi hipotézist.
- Az emberi faj eredete több populációra vezethető vissza.
Afrikán innen és túl: kutatás az emberi faj eredetéről
Mivel a legkorábbi emberi leletek egy jól körülhatárolható körből származtak, kialakult az elképzelés, hogy az emberiség eredete és elterjedése egyetlen populációra vezethető vissza, ami aztán az egész világon elterjedt. 2026-ban zárult az a forradalmi kutatás, ami megcáfolni látszik az elméletet. Ezúttal nem a régészet és antropológia, hanem a genetika tudományát hívták segítségül, amikor a nama népcsoport DNS-térképét vizsgálták.
Azért épp erre a dél-afrikai népre esett a választás, mivel egyedülálló módon eredetük 100 000 és 140 000 évig visszakövethető, ráadásul szokatlanul magas genetikai sokféleséggel rendelkeznek.
2012 és 2015 között gyűjtötték a nyálmintákat, amivel a népcsoport 44 különböző genomot sikerült szétválasztania. A DNS-tesztek eredményeit számítógépes modelleken vetették össze, ahol kiderült, az emberelődök nem egy nagy populációból, hanem több, egymással kapcsolatban álló csoport keveredéséből alakultak ki. A namák genetikai vizsgálatai alapján ezek az ősi populációk mintegy 120 000, illetve 135 000 éve válhattak külön.
Mielőtt ez a szétválás megtörtént volna, két vagy több lazán elválasztható hominida populáció létezhetett, ám a köztük lévő keveredés még a szétválás után is folytatódott. Az új modell segíthet megérteni az ember genetikai sokféleségét, az emberi evolúció történetét is. Ez alapján az emberiség eredetét nem egy tőről fakadó „életfaként”, hanem több csoport alkotta hálózatként érdemes elképzelni.
A forradalmi felfedezés mérlege
Ez a felfedezés nemcsak azért fontos, hogy munkát adjunk a történelem-tankönyvek kiadóinak, hanem a további kutatásoknak is új csapásirányt mutat, mivel az emberelődök jobban hasonlíthatnak egymásra, mint ahogy eddig hittük. Ugyanis ha az emberi fosszíliákat is genomjuk alapján kutatjuk, akkor segíthet megállapítani, hogy mely leletek vezetnek el a ma élő homo sapiens sapiensekig.
Ezek a tudományos cikkek is érdekelhetnek:
