2026.05.11.
Félelmetes dolgot rejthet a Tejútrendszer közepe. Ha hinni lehet a számításoknak, akkor a bolygónknak is otthont adó galaxisban gigászi féreglyukat nyitott a sötét anyag.
A sci-fi irodalom és űrkutatás legnagyobb rejtélye a féreglyuk. Ez a jelenség az idő és tér meghajlításával hoz létre átjárókat, amik új távlatokat nyithatnak az űr és időutazásnak. Azonban a tudomány jelenlegi állása szerint ezek a képződmények csak igen rövid ideig képesek megmaradni, mielőtt magukba roskadnak. Friss számítások szerint azonban a Tejútrendszer közepén nem csak tartósan megmaradt egy féreglyuk, mérete csak fényévekben mérhető.
Forrás: Getty Images
Féreglyuk a galaxis közepén
- A világűr mintegy 27%-át a sötét anyag alkotja.
- Egyes számítások szerint egy több fényév átmerőjű féreglyukat hozott lére a Tejútrendszerben.
- Ha ez igaz, akkor az új távlatokat nyithat az űrkutatás előtt.
Mi az a féreglyuk?
Mielőtt belevágnánk a téma kifejtésbe, érdemes néhány fogalmat tisztázni. Féreglyuk jelentése szerint a tér-idő két távoli pontját összekötő „alagutat” jelöl. Ezt Einstein relativitáselmélete teszi lehetővé, mely szerint a tér és idő nem sík, hanem egy göröngyös felület, amit a gravitáció, kvantumfizika kedvére görbíthet, csavarhat. Féreglyuk keletkezése akkor lehetséges, amikor a tér-idő extrém módon görbül úgy, hogy egy alagút nyílik a két végpontja között.
A féreglyuk egyik vége a fekete lyuk, ami elnyeli a tárgyakat, a másik vége pedig a fehér lyuk, ahol szinte azonnal megjelennek. Igen ám, csakhogy a tudomány jelenlegi állása szerint ez csak pár másodpercre jöhet létre, mivel egy rendkívül instabil jelenségről van szó.
Féreglyuk a tejútrendszerben? Egy meglepő tanulmány története
Az indiai GLA Egyetem nemrég olyan tanulmányt jelentetett meg, mely szerint elképzelhető, hogy az univerzum közepén egy stabil, hatalmas féreglyuk tátong, melyet az Univerzum 27%-át kitevő sötét anyag hozott létre.
Dejan Stojkovic, a Buffaloi egyetem űrkutatója, - aki nem vett részt az említett kutatásban - szerint azonban lehetséges stabilizálni a féreglyukat. „Ehhez vagy nagy mennyiségű egzotikus anyagra (negatív energiájú anyagra) van szükségünk, vagy valamilyen azzal egyenértékű szerkezetre, ami kellő ellenálló erőt biztosít, hogy stabilizálja a féreglyukat.”
A nemrégiben napvilágot látott tanulmány is ebből indult ki, mivel számításaik szerint a Tejútrendszerben található sötét anyag hálózata egy felfoghatatlan méretű féreglyukat tart fenn. Kutatói galaxisunk gamma-sugárzását vizsgálva a sötét-anyag hálózatát figyelték meg, mely az elméletek szerint képes lehet egzotikus anyagként működni.
„A sötét anyagról feltételezik, hogy féreglyukak kialakulásához vezet, mivel egyedi sűrűsége és gravitációs összeomlása szélsőséges környezetben megváltoztathatja a téridő viselkedését.” Tette hozzá Dr. Saibal Ray, a kutatás társszerzője.
A matematikai modellek szerint így lehetséges, hogy egy féreglyuk alakuljon ki a Tejútendszer közepén, ami tartósan megmaradjon. Többek között Stojkovic professzor is megerősíti az elméletet, melyet a Hernquist-féle sötétanyag profillal magyaráz. Ha a számítások igazak, úgy a galaxisban lévő féreglyuk átmérője 32 600 fényév lehet.
Ugyanakkor bőven akadnak szkeptikusai is a tanulmánynak, többek között Dr. Andrea Font asztrofizikus. „Egy ekkora féreglyuk fenntartáshoz 100 000-szer annyi tömegenergiára lenne szükség, mint az egész galaxis." Ráadásul még az sincs bizonyítva, hogy a sötét anyag egyáltalán képes negatív energiájú anyagként viselkedni, így a Tejútrendszerben lévő féreglyuk továbbra is csak elmélet marad.
Óriás féreglyuk a galaxisban
Ha figyelembe eszük a féreglyukak tulajdonságait és a sötét anyag viselkedését, matematikailag lehetséges, hogy a Tejútrendszer közepén egy féreglyuk legyen. Csakhogy ehhez annyi negatív energia kéne, hogy a kutatócsoport számításai egyelőre nem bizonyíthatók.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
