Új vércsoportot fedeztek fel, életeket menthet – Több évtizedes rejtélyre derült fény


A felfedezés azért is szenzációs, mert egy apró eltérésen múlt, amelyet még 1972-ben vettek észre egy várandós nő vérmintájában. A szakemberek akkor döbbentek meg igazán, amikor kiderült: a nő vörösvérsejtjeiről hiányzik egy olyan molekula, amely szinte minden embernél megtalálható. A titok megfejtésére több mint fél évszázadot kellett várni, és ennek köszönhetően egy extrém ritka, új vércsoportot felfedeztek.

A most azonosított új vércsoportrendszert MAL-nak nevezték el, és a kutatók szerint extrém ritka. Az emberek több mint 99,9 százalékának vérében jelen van az úgynevezett AnWj antigén, de a MAL-al rendelkezőknél ez hiányzik. Hogy miért? A tudósok úgy vélik, genetikai mutációk állhatnak a háttérben.
Azok, akik a MAL vércsoport-rendszerbe tartoznak, nem rendelkeznek ezzel az antigénnel. Ők az AnWj-negatívak.
A legtöbb ember azt gondolja, hogy a vércsoportok világa nagyjából kimerül az A, B, AB és 0 típusokban, illetve az Rh-pozitív és Rh-negatív jelölésekben. Pedig a valóság ennél jóval bonyolultabb. A vér felszínén rengeteg apró fehérje és cukormolekula található, ezeket antigéneknek nevezik. Ezek alapján dönti el a szervezet, hogy egy sejt „saját”, vagy idegen. Mivel minden ember vércsoportját ezek az egyedi antigénkombinációk határozzák meg, ha valaki nem megfelelő vért kap egy vérátömlesztés során, az akár életveszélyes immunreakciót is kiválthat. Vagyis:
Ha egy ilyen ritka, MAL-negatív beteg hagyományos vért kap, az ő szervezete a szinte mindenki másban jelen lévő AnWj antigént idegenként azonosítja. Ez pontosan azt az életveszélyes immunreakciót váltja ki, amiről fentebb szó volt.
Az első nagy áttörést még 1900-ban érte el az osztrák orvos, Karl Landsteiner, aki felismerte az A, B és 0 vércsoportokat. Ez akkora jelentőségű felfedezés volt, hogy később Nobel-díjat is kapott érte. Az AB vércsoportot nem sokkal később, 1902-ben azonosították, az Rh-rendszer felfedezése viszont már a 20. század közepén történt: 1940-ben ismét Landsteiner és kollégája, Alexander Wiener írták le először.
Ez azért volt hatalmas előrelépés, mert az Rh-összeférhetetlenség korábban rengeteg újszülött és beteg életét veszélyeztette.
Olyanokat, amelyek eddig komplikációkat okoztak a vérátömleztések során. A felfedezés nemcsak tudományos szenzáció tehát, hanem a jövőben életeket is menthet. Minél pontosabban ismerjük ugyanis az emberi vér különböző típusait, annál biztonságosabbá válhatnak a vérátömlesztések, a várandósság alatti és egyéb vizsgálatok.
Egy több mint ötven éve húzódó rejtély tehát végül nemcsak megoldódott, hanem új fejezetet is nyithat az orvostudományban.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.