2026.07.04.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA korán kelőkről sokáig azt tartották, hogy fegyelmezettek, tudatosak és sikeresek. Időben lefekszenek, este maximum olvasnak egy kicsit, reggel hatkor pedig nem nyomkodják a szundit, hanem kipattannak az ágyból. Egy új kutatás szerint azonban a lefekvési idő és az intelligencia kapcsolata nem egészen úgy működik, ahogy azt eddig gondoltuk.
Az Add Health friss kutatása a németországi Mensán keresztül is gyűjtött adatokat, összesen 1172 felnőtt részvételével végeztek vizsgálatokat. A kutatók különböző korú, nemű és hátterű emberek válaszait nézték, hogy minél pontosabb képet kapjanak az IQ és az alvás összefüggéséről.
Forrás: Getty Images
A résztvevők IQ-pontjait azzal vetették össze, hogy mikor mennek aludni munkanapokon és szabadnapokon. Korábbi kutatások diákoknál azt mutatták ki, hogy a korábbi kronotípus, vagyis a korábbi elalvásra és ébredésre hajlamos szervezet jobb tanulmányi eredményekkel járhat együtt. Az Add Health vizsgálata viszont dolgozó felnőtteknél talált összefüggést a magasabb intelligencia és a későbbi lefekvés között.
A legérdekesebb, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek főleg hétköznap feküdtek le később, akkor is, ha másnap dolgozniuk kellett. Hétvégén és szabadnapokon viszont szinte mindenki később került ágyba, függetlenül az intelligenciaszintjétől.
Magas IQ és az alvás: nem minden okos ember bagoly
A kutatók szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy az okosabb emberek mind éjjeli baglyok lennének. Sokkal inkább arról, hogy ők megtehetik, hogy sokáig fennmaradjanak. A vizsgálatban szereplő, magas IQ-val rendelkező emberek közül sokan olyan munkát végeznek, amely nem igényel hajnali kezdést. Van, akinek csak délelőtt tízkor vagy akár délben indul a munkanapja, így este tovább maradhat fenn anélkül, hogy másnap kialvatlan lenne.
A cikk szerint az IQ-t sokszor összekapcsolják a munka presztízsével, és abból indulnak ki, hogy a magasabb pontszámot elérő emberek nagyobb eséllyel kerülnek fehérgalléros állásokba. Ezek a munkák sok esetben rugalmasabbak, későbbi kezdést engednek meg, és több mozgásteret adnak a napirendben. Ezzel szemben a kékgalléros munkákat tévesen sokan alacsonyabb IQ-val vagy alacsonyabb iskolázottsággal társítják, pedig több ilyen szakma jól fizet, csak kevésbé becsülik meg. Ezekben a munkakörökben sokan hajnali négy és reggel fél hét között kelnek, a munkanap pedig nyolc-tizenkét órás is lehet.
A kutatás tehát nem azt mondja, hogy aki későn fekszik, az okosabb. Inkább arra világít rá, hogy a lefekvési időt sokszor nem a személyiség vagy a biológiai óra határozza meg, hanem az, milyen munkája van valakinek, mikor kezd, és mennyire tudja saját maga alakítani a napirendjét.
A szellemi frissesség szempontjából végül nem az a legfontosabb, hogy valaki este tízkor vagy éjfél után fekszik le. Sokkal többet számít, hogy eleget és jól aludjon, olyan ritmusban, amely a saját szervezetének a legjobb.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
