2026.11.07.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huÉvtizedek óta turisták és kíváncsi kutatók ezrei próbálják megfejteni a skóciai tó mélyén rejtőző állítólagos szörny titkát. Most egy férfi, aki több mint 50 évet szentelt a keresésnek, úgy véli, megtalálta a magyarázatot: a Loch Ness-i szörny nem egy ismeretlen óriásállat, hanem különféle természeti jelenségek és érzéki csalódások eredménye.
A Loch Ness-i szörny története generációk óta izgatja az emberek fantáziáját. A tó felszínén felbukkanó, hosszú nyakú, hatalmas testű lényről számtalan beszámoló született, fényképek és homályos felvételek is táplálták a legendát. Adrian Shine azonban most megjelent könyvében arra jutott, hogy a rejtélyes észlelések mögött egészen hétköznapi magyarázatok húzódnak meg.
Forrás: 123rf
Ötven évig kereste Nessie-t, végül megváltozott a véleménye
Adrian Shine 1973-ban költözött a skót felföldre, hogy utánajárjon a tóban élő állítólagos szörny történetének. Később megalapította a Loch Ness Project nevű kutatócsoportot, és több nagyszabású vizsgálatban is részt vett. Az egyik legismertebb akció, az 1987-es Operation Deepscan során 24, szonárral felszerelt hajó pásztázta végig a tó vizét. Egy későbbi kutatásban üledékmintákat is gyűjtöttek a mélyből.
A több évtizedes munka során azonban egyre szkeptikusabbá vált. Arra jutott, hogy a beszámolókban szereplő hatalmas állatot valójában nem látta senki – legalábbis nem úgy, ahogyan azt a legenda leírja. Új könyvében, az A Naturalist’s View of the Loch Ness Enigma című kötetben összegzi kutatásainak eredményeit.
Hajóhullámokból születhetett a Loch Ness-i szörny alakja
Az egyik legérdekesebb magyarázat a hajók által keltett hullámokhoz kapcsolódik. A Loch Ness a Kaledóniai-csatornához kapcsolódik, így nagyobb hajók is közlekednek a környéken. A hullámok és a hajócsavarok által keltett vízmozgások különös, egymás után sorakozó dudorokat hozhatnak létre. Ezek a partról nézve könnyen egy vízben úszó, többpúpú lény körvonalának tűnhetnek.
Más észlelések mögött állatok rejtőzhetnek. A vízen úszó madarak, a vidrák, a fókák vagy akár a tóba tévedő szarvasok is kelthetnek szokatlan látványt. A víz felszínén úszó fatörzsek és uszadékok szintén megtévesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a szél és az áramlatok miatt a megszokottól eltérő irányba mozognak.
A kutató szerint a nyugodt vízfelszín különösen csalóka: ilyenkor hiányozhatnak azok a vizuális támpontok, amelyek segítenének felmérni egy tárgy valódi méretét és távolságát. Így egy kisebb állat vagy hullám is sokkal nagyobbnak látszhat.
A szemtanúk nem feltétlenül hazudnak
Shine egyik legfontosabb állítása, hogy nem szeretné nevetségessé tenni azokat, akik Nessie-t látni vélték. Szerinte sokan őszintén számolnak be arról, amit észleltek, a tévedés inkább abban rejlik, ahogyan a látványt értelmezik.
A kutató azt sem állítja, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudta a szörny nemlétét. Azt viszont több mint ötven év vizsgálódása után sem találta meg, hogy egy ismeretlen, hatalmas állat élne a tóban. A Loch Ness-i szörny legendája ettől aligha tűnik el: a rejtély ugyanis már rég túlnőtt azon, hogy valóban lakik-e valami a víz mélyén.
Olvass tovább!
