Anyák stresszben a szex miatt

Márpedig a legtöbb nő egészen máshogy viszonyul a szexualitáshoz, testiséghez a szülés után - akár egy, két három évig -, mint a szülés előtt. A számos "hogyan szüljünk?" könyvből, amit elolvastam, egy mondat maradt meg: "A szülés a legdrasztikusabb testi változás, amely még nem feltétlenül jár halállal" - írja Ina May Gaskin Útmutató a szüléshez című csodálatos könyvében. Ennél pontosabb mondatot soha nem olvastam még, és hogy mennyire az, azt a vajúdás során értettem meg: úgy éreztem, kinyiffanok, mire megszülök.

Amennyiben nem, az baj: a női testben a szülés alatti változások nagy fájdalommal járnak. Egy kiadós gátseb éveken át érzékeny lehet, vagyis a behatolás fájdalmat is okozhat, pláne, ha a vágy nélküli öl sivataga fogadja a befelé igyekvőt.

Egy barátnőm így fogalmazott: "Nekem három évembe telt, mire szülés után ismét visszakaptam a testemet. Attól féltem, soha nem fogom újra élvezni a szexet. A férjem attól félt, ő nem elég jó nekem, pedig dehogy. De a szex fájt, nem érdekelt. Pedig tettem azért, hogy jobb legyen, például Kriston Andrea intimtorna módszerének simán Nobel-díjat adnék. Mára elfogadtam, hogy nekem ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiheverjem a szülést, és kész."

Egy másik barátnőm pedig, akinek három gyereke van, ezt mondja: "Engem rettenetesen frusztrált az egész szexualitás, mint téma is, olyan hullafáradt voltam állandóan, hogy meg sem fordult a fejemben. Ha ágyat láttam, aludni vágytam, és kész. A férjem türelmes volt, de akkor sem lehet évekig nélkülözni a kufircolást, és néha beadtam a derekamat: szex közben átgondoltam a tennivalók listáját. Tök szomorú lettem az egésztől. Az is nagyon bántott, hogy semmi romantikára nem volt esélyünk, mint régen, hanem céltudatosan kellett szexelni. Attól a szólamtól meg sikítófrászt kapok, hogy egy anya maradjon kívánatos és adjon magára és járjon el futni, könyörgöm, hogy?! Aztán rájöttem, választanom kell. Vagy elfogadom, hogy amíg kicsik a gyerekek (min. 10-12 éves), a szex olyan romantikus tevékenység, mint a fogmosás, nélkülözhetetlen, de a végeredmény garantáltan megéri - vagy lemondok róla. Végül fejben átváltottunk a romantikus szexről a szükségletire. Ez most így jó, de ha kirepülnek végre a gyerekek, megint hancúrozhatunk - hatvanévesen."

Én most alapvetően olyan párkapcsolatokról beszéltem, ahol a férfi partner empatikus, és nem követeli (kényszeríti akár) "a házastársi kötelesség" teljesítését, hanem hajlandó megérteni a társa érzelmeit. Félek, nem ez az általános. Túl sokat hallok a környezetemben az ellenkezőjéről, bántalmazott, megalázott nőkről és arról, hogy egy nőnek mindenhol helyt kell állnia, otthon, a munkahelyén, és persze az ágyban is.

Tartok tőle, sokan nem is engedhetik meg maguknak, hogy átérezzék a szexualitással kapcsolatos érzéseik változását és annak még hangot is adjanak. Márpedig ahhoz, hogy egy házaspár víg hancúrozással ünnepelhesse a gyémántlakodalmát, két ember kell.